Mit kell tennie

Az építmény tulajdonjogának megszerzését, vagy a tulajdonjogban történt változást (a Földhivatali bejegyzést) követő 15 napon belül az adózónak az illetékes adóhatósághoz adatbejelentést kell benyújtani. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. 
Mentes az építményadó alól Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének az építményadóról szóló 28/2010. (XII. 23.) önkormányzati rendelete értelmében a magánszemély adóalany tulajdonában levő:

• lakás céljára használt lakóépület és lakás,
• külterületen a mezőgazdasági és zártkerti ingatlanon pihenés céljára berendezett építmény (nyaraló),
• belterületen pihenés céljára berendezett építmény (nyaraló), és
• a gépkocsi tároló.

Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete után került meghatározásra. Az adó mértékét Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének az építményadóról szóló 28/2010. (XII. 23.) önkormányzati rendelete tartalmazza.

Az adó mértéke építmény esetében 600 Ft/m²/év.

Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.
Az önkormányzati adóhatóság az éves építményadót az adózó adatbejelentése alapján kivetés útján határozatban állapítja meg.
 
A kérelem benyújtható az adóhatóság által rendszeresített „Bevallás és kitöltési útmutató építményadó megállapításához üres űrlap” elnevezésű PDF formátumú papíralapú adatbejelentési nyomtatványon postai úton, illetve személyesen az Adóhatósági Irodában. 
Papíralapú nyomtatványt az Elektronikus ügyintézésre nem kötelezett adózók nyújthatják be:

• természetes személy,
• lakásszövetkezet, adószámmal nem rendelkező egyesület és alapítvány, 
• 2021-ben 1.004.400,- Ft éves árbevételt meghaladó mezőgazdasági őstermelő, 
• az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő, de az SZJA törvény alapján egyéni vállalkozónak minősülő személy (közjegyző, egyéni ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, önálló bírósági végrehajtó, szolgáltató állatorvos).

Ügyfélkapus regisztrációval - KAÜ azonosítást követően - a bejelentés elektronikusan nyújtandó be az E-Önkormányzati Portálon keresztül a gazdálkodó szervezetek részéről (ide tartozik az a magánszemély egyéni vállalkozó is, aki az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában (EVNY) szerepel). Az elektronikus ügyintézés során az adatbejelentésére az ASP-ADO-031 számú „Adatbejelentés az épület, épületrész utáni építményadóról" iForm típusú űrlap szolgál. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles.
 

Kötelezettségmulasztás

Az építmény tulajdonjogának megszerzését, vagy a tulajdonjogban történt változást (a Földhivatali bejegyzést) követő 15 napon belül az adózónak az illetékes adóhatósághoz adatbejelentést kell benyújtani. 
Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Amennyiben ez nem történik meg, akkor az adóztatás a korábban bejelentett adatok szerint történik.

Az adóhatóság a bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségének valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.

Az adókötelezettség határidőn belüli nem, illetve nem jogszerű teljesítése esetén az adóhatóság a természetes személy adózót ötvenezer forint, a nem természetes személy adózót százezer forint mulasztási bírsággal sújtja és - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.

Kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adóhatóság.

Fizetési kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény rendelkezései az irányadóak.

Határidők

Az ügyintézési határidő a kérelem az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.

Ügyfélre irányadó határidők: A tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást, az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz.

Benyújtandó dokumentumok

Elektronikusan benyújtható űrlap, kitöltési útmutató elérhetősége:

Az elektronikusan benyújtható űrlap az E-Önkormányzati Portálon került publikálásra.

A portálra való belépés és az "Ügyindítás" gombra kattintás után az űrlapkeresőbe írja be az űrlap nevét (Adatbejelentés az épület, épületrész utáni építményadóról), vagy az "Ágazat"-nál válassza ki az "Adóügy" lehetőséget, valamint az "Ügytípus"-nál az "építményadó" lehetőséget!

A talált űrlapok listájából a megfelelő űrlap "Online kitöltés" gombjára kattintva töltődik be a kívánt űrlap.

Papíralapon benyújtható űrlap, kitöltési útmutató elérhetősége:

• Bevallás és kitöltési útmutató építményadó megállapításához
• Résztulajdonosok nyilatkozata megállapodás nyomtatvány

Fizetési kötelezettség

Az eljárás díj-, illeték- és költségmentes.

Az adózó az építményadót az adóév harmadik hónapjának tizenötödik napjáig, valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig fizeti meg (jellemzően március 15. illetve szeptember 15.) A befizetésére szolgáló számla neve és száma: Cegléd Város Önkormányzata Építményadó beszedési számla (11742025-15394772-02440000).

Eljáró szerv

Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal Adóhatósági Iroda

Felettes szerv/jogorvoslat

Pest Megyei Kormányhivatal, 1052 Budapest, Városház u. 7.

Kapcsolódó nyomtatványok

meghatalmazás

Vonatkozó jogszabályok

• a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
• az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet
• az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
• az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény
• az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
• Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének az építményadóról szóló 28/2010. (XII. 23.) önkormányzati rendelete

Fogalmak

épület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti olyan építmény vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van.

épületrész: az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel.

hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság – a padlószint (járófelület) és az afelett levő épületszerkezet (födém, tetőszerkezet) vagy álmennyezet közti távolság – legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az építményhez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani.

tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte –, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, kivéve, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen vagy véglegesen elutasította vagy azt visszavonták vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét. Újonnan létrehozott építmény tulajdonjogának – a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását, használatba vétel tudomásulvételét, egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását megelőző – átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának, használatba vétel tudomásulvételének, egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni.