Jogosultak köre

Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.

Az adó alanya az a személy, amely a hatósági nyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel.

Az év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű után az adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Ezen gépjárművek után az adókötelezettség a forgalomba helyezést követő hó első napjától áll fenn.

Az adóalany halálát, illetve cégeknél a megszűnést követő év első napjától – akkor, ha a hatósági nyilvántartásban még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként – azt kell az adó alanyának tekinteni, aki a haláleset vagy megszűnés napján a hatósági nyilvántartásban nem üzembentartó tulajdonosként szerepel. Ha nincs ilyen, akkor azt, akit az adóalany halála, illetve megszűnése után elsőként tulajdonosként bejegyeztek.

Ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű után az adó alanya az, akinek a nevére a rendszámtáblát a hatóság kiadta.

Mit kell tennie

A 2021. január 1-jét megelőző időszakot érintő gépjárműadó ügyekben azonban továbbra is Cegléd Város Önkormányzatának Adóhatósága jár el.

A 2020. december 31. napjáig fennálló gépjárműadó fizetési kötelezettséget Cegléd Város Önkormányzatának 11742025-15394772-08970000 Gépjárműadó számla javára kell teljesíteni.

Főszabály szerint az adóztatás hivatalból történik, az adót az adóhatóság a közúti közlekedési nyilvántartási szerv adatszolgáltatása alapján kivetéssel állapítja meg.

Adatbejelentést csak az adókötelezettség szünetelése és adómentesség megállapítása érdekében kell benyújtani.

Kötelezettségmulasztás

Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig a korábbi tulajdonos az adó alanya.

Határidők

Az ügyintézési határidő a kérelem az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.

Ügyfélre irányadó határidők: A tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást, az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a közlekedési igazgatási hatóságnak (Kormányablak)!

Benyújtandó dokumentumok

Adatbejelentést csak az adókötelezettség szünetelése és adómentesség megállapítása érdekében kell benyújtani.

Az elektronikusan benyújtható űrlap az E-Önkormányzati Portálon került publikálásra.

A portálra való belépés és az "Ügyindítás" gombra kattintás után az űrlapkeresőbe írja be az űrlap nevét (Adatbejelentés a gépjárműadóról), vagy az "Ágazat"-nál válassza ki az "Adóügy" lehetőséget, valamint az "Ügytípus"-nál az "gépjárműadó" lehetőséget!

A talált űrlapok listájából a megfelelő űrlap "Online kitöltés" gombjára kattintva töltődik be a kívánt űrlap.

Fizetési kötelezettség

Az adót évi két egyenlő részletben kell megfizetni 10032000-01079160 számú, NAV Belföldi gépjárműadó bevételi számlára.

A 2021. január 01. napját megelőzően keletkezett gépjárműadó hátralékot a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal 11742025-15394772-08970000 számú gépjárműadó beszedési számlára kell megfizetni.

Eljáró szerv

Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal Adóhatósági Iroda

Felettes szerv/jogorvoslat

Pest Megyei Kormányhivatal, 1052 Budapest, Városház u. 7.

Egyéb információk

Nem kell gépjárműadót fizetni a mezőgazdasági vontatók, lassú járművek, a lassú járművek pótkocsija, munkagépek, „méhesházas” gépjárművek, CD, CK, DT, OT és a Z betűjellel ellátott gépjárművek, az EU tagállamaiban nyilvántartott tehergépjárművek után.

A törvény hatálya nem terjed ki a négykerekű segédmotoros kerékpárokra sem, így adófizetési kötelezettség sem keletkezik ezen gépjárművek után.

Adómentesség

Mentes az adó alól:

• a költségvetési szerv,

• az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,

• az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,

• az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,

• a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,

• az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó,

• az Északatlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.

• a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab - 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt - személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár

A súlyos mozgáskorlátozottságot vagy az egyéb fogyatékosságot a következő iratokkal lehet igazolni, amit az adatbejelentéshez csatolni kell:

• a Fot. szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény,

• az emelt összegű családi pótlék megállapításának alapját képező orvosi szakvélemény (csak 18. életévét be nem töltött személy esetén),

• a közlekedőképesség minősítéséről kiadott, hatályos szakvélemény, amely a közlekedőképesség súlyos akadályozottságát igazolja, vagy

• a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a vakok személyi járadékát kérelmező csökkentlátó nyilvántartó lap.

Vonatkozó jogszabályok

• a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény
• a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
• a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet
• a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet
• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
• az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
• az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
• az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet
• a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet

Fogalmak

Súlyos mozgáskorlátozott személy:

• az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy f) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság,
• az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. mellékletében meghatározott, az „L” betűjel szerinti mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz és
• a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy;

Egyéb fogyatékossággal élő személy: az a személy, aki

• fogyatékossági támogatásra a Fot. 23. § (1) bekezdés a)d) vagy h) pontja alapján jogosult, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy a Fot. 23. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül, kivéve, ha egyik fogyatékossága mozgásszervi fogyatékosság,
• a 18. életévét nem töltötte be, és magasabb összegű családi pótlékra az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel alapján, vagy az „N” betűjel „1” számjel alapján jogosult, továbbá, aki az Mr. 1. mellékletében meghatározott, a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved, és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel szerinti, vagy az „N” betűjel „1” számjel szerinti betegség, illetve fogyatékosság.