Dr. Mihálka Györgyné - a Tetz Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója

Felsőfokú társastánc tanári végzettségét 1972-ben szerezte Pozsonyban, majd szlovák-orosz nyelvszakos tanárként diplomázott Szegeden.

Tanított orosz nyelvet, dolgozott napköziben. Sokrétű tevékenységeit az ország több pontján végezte (Szegeden és Makón).

2004-ben, férjével és fiával megalapították a ceglédi központú, családi hagyományokra épülő Tetz Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, melynek jelenleg is az igazgatója.

A művészeti iskola kulturális képzései táncművészeti, képző- és iparművészeti és zeneművészeti ágban folynak Cegléden és a Cegléd környéki térségben (Nyársapát, Újszilvás, Tápiószele, Tápiószőlős, Törtel, Monor, Nyáregyháza).

Rendszeres fellépéseik, bemutatóik, kiállításaik révén rangot, hírnevet szerez városunknak és a környező településeknek. Jó kapcsolatot ápol a települések, az oktatási intézmények vezetőivel, tantestületeivel.

Marika számtalan jó hírű, lelkes szakember segítségével működteti intézményét.

Különösen szívén viseli a hátrányos helyzetű diákjainak oktatását, támogatását. Hozzásegíti őket a művészeti élet megismeréséhez, gyakorlásához.

Szakmai elhivatottsága, munkabírása példaértékű.

Folyamatosan képzi magát, 2009-ben szakértői végzettséget szerzett, majd 2015-ben intézményvezetői képzésben vett részt.

Kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként ítélte oda a Képviselő-testület "Cegléd Város Kultúrájáért" elismerő oklevél kitüntetést.

Munkájához további jó egészséget kívánunk! 

Rajné Nagy Erzsébet - A Kossuth Művelődési Központ és Könyvtár gyermekkönyvtárosa

1978-ban az Esztergomi Tanítóképzőben szerzett diplomát. A pedagóguspályán töltött 35 év után, 2010-től egy új hivatást választva, gyermekkönyvtáros lett.

Pedagógiai tapasztalatait jól hasznosította a kisiskolások számára tartott könyvtári foglalkozásokon. Szakmai hozzáértéssel, lelkesedéssel, a gyermekek iránti elkötelezettséggel népszerűsítette a könyvtárhasználatot, az olvasás és a könyvek szeretetét.

Elhivatottsága, munkabírása kiemelkedő. Felkészülten, jól felépített, tartalmas könyvtári foglalkozásokkal segítette a könyvtárhasználatra és olvasásra nevelést.

Kedves, nyitott egyénisége biztosította, hogy a gyermekbirodalom látogatói jól érezzék magukat. Készített könyvajánlókat, hogy a gyermek és szülők figyelmét az értékekre, az igényes gyermekirodalomra irányítsa. A nyári olvasótáborok programjának aktív szervezője. Innovatív, újító ötletekkel színesítette a könyvtár rendezvényeit.

Tájékozottsága és érdeklődése a gyermekirodalom iránt segítette, hogy minél több gyermeknek jelentsen élményt a mesék, a könyvek világa.

Segítőkész, empatikus, személyisége kedveltté tette a gyermekek és felnőttek körében.

Példamutató emberi magatartása, elhivatottsága méltán vívta ki a könyvtárlátogatók és a kollégák elismerését.

Kiemelkedő munkájának elismeréseként ítélte oda a Képviselő-testület "Cegléd Város Kultúrájáért" elismerő oklevél kitüntetést.

Békés Mihály

nyugalmazott alezredes, Pest Megye Művészetéért díjas alkotó - Magyarországon szinte egyedülállóan foglalkozik pipafaragással.

1934-ben született Szatmárnémetiben. Iskolái elvégzését követően 1956-ban avatták katonatisztté, főhadnagyi rangban.

Számos helyőrségben szolgált, Jászberénytől Budapesten át, Ercsiben, Székesfehérváron, végül 1974-ben érkezett meg hivatásos katonatiszti pályafutása utolsó állomására, Ceglédre.

Alezredesként, 37 év után szerelt le a ceglédi 3. számú Hadtest Parancsnokság hadtáp törzsfőnökeként.

A fa szeretete valószínűleg asztalos édesapja "öröksége". A pipa szeretete igen korán, már közvetlenül középiskolai tanulmányai után megfogta.

Nyugdíjas éveiben kellő időt szentelhetett szeretett hobbijának, a pipafaragásnak. Rengeteg pipát készített, melyek számos kiállításon jártak, sok elismerést szereztek mesterüknek.

Egyik büszkesége a Magyar szabadságharc vezéreinek címereivel díszített egyedülálló pipasorozat.

Közel 30 éve foglalkozik a pipafaragással. Munkáit többször kiállították Cegléden is, de képviselte a ceglédi alkotói közösséget Debrecenben, illetve a Túrkevei Pásztornapokon is.

Részt vett fafaragó táborok munkájában a Dunántúl kis falvaiban, ahol a táborban együtt dolgozó fafaragók műveit - köztük az ő szobrait is - az ott élő kis falusi közösségeknek ajánlották fel községük szépítésére.

Dolgozott alkotótáborokban a környező országokban, 2012-ben Európa kulturális fővárosává választott Mariborban több nemzet fafaragóival együtt rendezett kiállítást. Megalakulása óta aktív tagja a Ceglédi Alkotók Egyesületének. Köztársaság utcai kézműves műhelyében kora tavasztól - késő őszig fogad vendégeket.

Kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként ítélte oda a Képviselő-testület "Cegléd Város Kultúrájáért" elismerő oklevél kitüntetést. 

Fábri Attila

Cegléden született. Hivatásos tisztként huszonkilenc éven keresztül a ceglédi laktanyában teljesített katonai szolgálatot.

Szervezői és vezetői munkája során a bevonuló sorkatonákat megismertette Cegléd város nevezetességeivel, hagyományaival. A katonák részt vehettek Cegléd és más városok színházi előadásain, kiállításain és sporteseményein.

Fő szervezője, a megszűnt híradózászlóalj, a katonai tradíciókat, a bajtársiasságot ápoló Nosztalgia találkozónak. 2016-ban mintegy 100 fő részvételével ünnepelték meg a 66. önálló híradózászlóalj megalakulásának az 50. évfordulóját.

A kultúrára és a sportra irányuló szervező és nevelő tevékenységéért állami kitüntetésben részesült.

1988 és 1996 között Cegléd város sakkcsapatának vezetője, mellyel évekig sikeresen szerepeltek a Pest megyei bajnokságban, öregbítve Cegléd város hírnevét.

Immár 30 esztendeje tagja a Ceglédi Kardos Pál Pedagógus Énekkarnak. Az énekkar krónikása, folyamatosan, évadonként összeállítja a kórus tevékenységével kapcsolatos eseményeket.

2016 és 2010. között tagja az Önkormányzat Képviselő-testületének, ez időszakban a Kulturális, Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság alelnöke volt.

Tagja a Turini Százas Küldöttségnek, a Múzeumbaráti Körnek és a TIT Ceglédi szervezetének.

Fontos munkájának tekinti a várostörténet, kiemelten a Kossuth-hagyományok megismertetését, elmélyítését.

Hat éve tagja, három éve elnökségi tagja a Ceglédi Dózsa György Honvéd Nyugdíjas Egyesületnek. Magas színvonalú munkát végez az egyesület kulturális tevékenységének tervezése, szervezése és irányítása terén. Az egyesület helyiségében Kossuth-emlékhelyet alakított ki, mely részükről a Kossuth kultusz megőrzésének színterévé vált.

Cegléd város történelmi és katonai hagyományának ápolása, az ifjúság kulturális, honvédelmi nevelése terén, valamint a város több civil szervezetében nyújtott magas színvonalú szakmai és értékteremtő tevékenysége elismeréseként ítélte oda a Képviselő-testület "Cegléd Város Kultúrájáért" elismerő oklevél kitüntetést. 

Volter Kálmán

a Ceglédi Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola gitár szakos tanára több, mint 25 éve.

Tanítványaival lelkiismeretesen, odaadással foglalkozik, törekszik arra, hogy növendékei a zene szeretete mellett olyan emberi értékeket is vigyenek magukkal, amely egész életükben meghatározó lesz, és mindennapi életükben is kamatoztatni tudják.

Cegléd város kulturális életébe, még kezdő tanárként kapcsolódott be. Zenélt városi rendezvényeken, kiállításokon, hangversenyeken.

Zeneszerzőként is bejegyezték nevét a magyar zenei életbe. 2006-ban, az 1956-os forradalom emlékére meghirdetett országos zeneszerzői pályázaton második helyezést ért el.

A katolikus egyházban folyamatosan tevékenykedik. A fiatalok lelki gondozása mellett ifjúsági kamara együttest hozott létre, amely a zene közösségformáló erejével támogatja a kis csapat összetartását.

A Katolikus Teológiai Egyetem elvégzését követően 2009-ben Vácott diakónussá szentelték fel.

2014. március 6. a ceglédi kulturális életben egy meghatározó dátum. Ekkor indult el a Mária rádió adása. A rádió egyik legfőbb tevékenysége, hogy hírt adjon és közvetítsen a városban történő kulturális, zenei eseményekről.

Ezen események szerkesztő-műsorvezetőjének Volter Kálmánt kérték fel, aki évek óta vállalja ezt a szép, nemes feladatot.

Neki köszönhető, hogy vezetésével minden zenei hangversenyt felvesznek és közvetítenek azok számára, akik élőben nem hallhatják ezeket a színvonalas rendezvényeket.

Sokszínű, a városi kulturális tevékenységgel kapcsolatos munkáit a mai napig is becsületesen, szerényen és gondosan végzi. Barátságos, nyugodt, derűs, jó humorú ember.

Elhívatott több évtizedes közművelődési tevékenységi munkájának elismeréseként ítélte oda a Képviselő-testület "Cegléd Város Kultúrájáért" elismerő oklevél kitüntetést.

Fazekas Zsuzsanna

Fazekas Zsuzsanna a Ceglédi Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola zongora - korrepetíció szakos tanára.

Zenetanári diplomáját a Debreceni Zeneművészeti Főiskolán szerezte, míg korrepetitori tanulmányait a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte.

Kiváló felkészültségű, kiegyensúlyozott, harmonikus személy. Vidám természetű, "örökké mosolygós"tanárnő.

Kiválóan kísér, korrepetíciós teendőket lát el. Városi ünnepségeken, szerepléseken biztos kezű támaszt nyújt a fellépő művésztanároknak és növendékeknek.

A Kossuth Gimnázium Leánykarát 12 éven át kísérte. Vállalta a Leánykar kíséretét, a gyakorlásokat, és a külföldi szereplésekkel járó feladatokat, fellépéseket. Jártak Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Erdélyben. Szerepeltek hazai nagy versenyeken, Debrecenben a Nemzetközi Bartók Béla Kórusversenyen és a Budapesti Zeneakadémián is. Munkájával hozzájárult a Leánykar sikereihez, a testvérvárosi kapcsolatok építéséhez és ápolásához.

Tudatos és magabiztos munkájával, kiemelkedő eredményeket ért el tanítványaival az országos és megyei tanulmányi versenyeken, az Országos Négykezes Zongoraversenyen, a Megyei Kamarazenei Versenyen, és a regionális Zongoraversenyen. Rendszeresen közreműködik a tanári hangversenyeken.

Tisztában van a zene adta fejlesztési lehetőségekkel, ezért törekszik a zenetanulás népszerűsítésére. A városban híressé vált az általa alapított "Mazsola muzsika" foglalkozás. A kisgyermekek életkori sajátosságainak megfelelően tanítja a népi mondókákat, magyar gyermekdalokat. Foglalkozásainak célja a hagyományőrzés és az értékmegőrzés.

Sokoldalú, kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként ítélte oda a Képviselő-testület "Cegléd Város Kultúrájáért" elismerő oklevél kitüntetést.

Club Tv - Süveges Andrásné (Julika) és Süveges András

Süveges András a Club TV alapítója, tulajdonosa, a műsor produkciós vezetője, szerkesztője és fáradhatatlan operatőre.

Süveges Andrásné (Julika) a Club TV alapítója, és munkatársa. Az adások teljes vágásáért, szerkesztéséért felel.

A Club Tv - a megalakulása óta eltelt két évtizedben - a város számos, sőt számtalan rendezvényén ott volt kameráival. Részletes összefoglalókat láthattak a nézők a városi ünnepségekről, koncertekről, színházi és sporteseményekről de akár iskolai rendezvényekről is. Rendszeresen készítettek interjúkat ezen események szervezőivel, fő- és mellékszereplőivel.

Alkalmanként a ceglédi művészeti csoportokat elkísérték külföldi turnéjukra is, és bőséges összefoglalót készítettek az ott forgatott anyagból.

Fontos, és dicséretes, hogy az évek során sok ceglédi fiatal próbálhatta ki magát a Club Tv kamerája előtt - műsorvezetőként vagy riporterként. Közülük nem egy a mai napig a médiában dolgozik - akár képernyősként, akár technikai vezetőként.

A Club Tv archívumában több ezer órányi anyag gyűlt össze, amely Cegléd elmúlt két évtizede történelmének komoly dokumentumtára; igazi kincs lehet a helytörténészek számára.

A Club Tv lelke és motorja a kezdetektől fogva a Süveges-házaspár. Ők végezték - és végzik ma is - a munka oroszlánrészét.

Cegléd város történelmének dokumentálásában nyújtott magas színvonalú szakmai és értékteremtő tevékenysége elismeréseként ítélte oda a Képviselő-testület "Cegléd Város Kultúrájáért" elismerő oklevél kitüntetést.

Terstyánszkyné Nyíri Margit

Terstyánszkyné Nyíri Margit művelődésszervezőként dolgozott a Kossuth Művelődési Központban.

A Közgazdasági Szakközépiskola elvégzését követően számítástechnikát tanult, majd a közművelődési szakember - művelődési szolgáltatásszervező végzettség megszerzése után művelődésszervező, gyermek- és szabadidő szervező szakon diplomázott.

Tudásával, tapasztalatával sokféle rendezvény megbízható szervezője, bonyolítója volt. A város kulturális életének alakítója, a minőségi színházi programok szervezője, kiváló közönségszervező.

Az intézményekkel, civil szervezetekkel jó kapcsolatot alakított ki. Programjaikat, igényeiket támogató szervezéssel biztosította.

A helyi közösségi kultúra fejlesztése nyomán új diákközösségek megalakításában segítkezett.

A lakosság élet- és teljesítőképességének növelése érdekében életmódjavító, egészségnevelő tanfolyamokat, valamint felnőtt színházi előadások, bérletsorozatok, zenei programok szervezésében közreműködött.

2009-ben az "Építő közösségek" pályázati projekt időszakában a tehetséggondozó programok, találkozók szervezési feladatait látta el. (Kórustalálkozó, néptánc találkozó, nyári tábor, klubok, szakkörök). A Márton napi bálok meghonosítása is a nevéhez fűződik.

Nyugdíjazása után is szívesen és lelkesen segítette a városi nagyrendezvények szervezését.

A mai napig kulturális turizmust és színházlátogatásokat szervez, egy-egy évadban öt-hat busznyi résztvevő is megfordul a fővárosban.

A minőségi programok, a precíz szervezés, a megoldhatatlan feladatok megoldása fűződik nevéhez. Bármikor szívesen áll rendelkezésre, ha a város kulturális életének alakításáról van szó. Igazi népművelő!

Elhivatott közművelődési tevékenységi munkájának elismeréseként ítélte oda a Képviselő-testület "Cegléd Város Kultúrájáért" elismerő oklevél kitüntetést. 

Kovács Anikó Ágnes könyvtárostanár

Kovács Anikó Ágnes a Ceglédi SZC Közgazdasági és Informatikai Szakgimnáziuma könyvtárostanára.

1983-2000 között a Városi Könyvtár, 2000 óta pedig a Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola könyvtárosaként, majd könyvtárostanáraként szolgálta és szolgálja jelenleg is a ceglédi közművelődés ügyét.

1998-ban könyvtárosi, 2001-ben informatikus könyvtárosi, 2013-ban pedig gyógypedagógusi diplomát szerzett. Legújabb hivatását saját iskolája sajátos nevelési igényű tanulóinak fejlesztésén túl a Losontzi István EGYMI-ben is gyakorolja. Diplomái mellett 2007-ben könyvtári szakértő és szakfelügyelő szakképesítést szerzett, és ehhez kapcsolódó feladatokat lát el Cegléden és környékén.

Könyvtárosi munkája mellett számos kulturális területen végzett és végez intézményi kereteket áthidaló tevékenységet. A Mozgókönyvtár révén szoros kapcsolatot épített ki a lakótelepek, illetve a külterületek olvasóival, jelentős szerepet játszott ízlésük formálásában. Tapasztalatait 1995-ben a Könyvtári Levelező Lapban publikálta.

A Városi Könyvtáron és a Művelődési Központon túl együttműködik a ceglédi iskolák könyvtárosaival is. Az Ifjúsági Könyvtárral szoros kapcsolatot ápol, részt vállal programjaik szervezésében, népszerűsítésében. A Közgázban az informatika érettségire készülőknek évekig tanított könyvtári informatikát. Nemcsak a tanulmányi versenyre készülők fordulnak hozzá segítségért, de a városi szavalóversenyeken való szereplésre is ösztönöz diákokat: a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyen sikeres felkészítő munkájának köszönhetően egyik tanítványa országos 9. helyezést ért el.

Az iskolai diáknap szervezésébe, a produkciók színpadképessé tételébe minden évben hatalmas energiával veti bele magát, de rendezett már fotó-, illetve rajzkiállítást is a tanulók munkáiból. Különösen jó szeme van a művészi tehetség felismeréséhez, és komoly szerepet játszik a kiemelkedők pályafutásának egyengetésében. Folyamatos a kapcsolata a ceglédi Fiatal Alkotók Műhelyével. Törekszik arra, hogy elmélyítse a különböző korosztályok közti szolidaritást: a közgázos diákokkal kulturális programot szervezett az Idősek Otthona lakói számára, ugyanakkor szépkorúakat is bevont az iskola "Köss bele!" című programjába.

A 2005-ös "Nagy Könyv" programsorozatból alaposan kivette részét, amikor is megszervezte, hogy heteken keresztül a szünetekben egy-egy diák vagy tanár kedvenc könyvét mutassa be az érdeklődőknek, majd meghívta Angliából Gömöri György irodalomtörténész- költőt, hogy ő is beszéljen a saját kedvencéről. Biblioterápiai tudását is hasznosítja, mikor nemcsak a kért könyvekkel látja el a hozzá fordulókat, hanem maga ajánl számukra olyanokat, amelyek az ő élethelyzetükhöz illenek. Sok diák köszönheti neki rendszeres olvasóvá válását. Évente vezet olyan kirándulásokat, amelyeken egy-egy osztály megismerkedik az Országos Széchényi Könyvtár működésével, illetve a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményével. Idén már 6. alkalommal szervezi meg a Közgázban a város fiatalsága számára is nyitott Könyvtárak Éjszakáját. Ezeken az éjszakákon tanárok, diákok, volt közgázosok készülnek egy-egy produkcióval, és szórakoztatják közönségüket a több helyszínen, párhuzamosan zajló programok során.

A Közgáz könyvtára Kovács Anikó munkája révén vált az iskola legfontosabb közösségi terévé, egyben tevékenységével a város egészére is kiható kulturális központtá. Elismertségét, sikeres kulturális tevékenységét bizonyítja, hogy egykori könyvtárlátogatói még évek múltán is visszajárnak hozzá, beszámolnak neki sikereikről, tanácsát kérik, és szívesen részt vesznek az általa szervezett rendezvényeken.

Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Kovács Anikónak szakmai felkészültsége, kultúraszervező tevékenysége, valamint emberi tulajdonságai elismeréseként ítélte oda 2019-ben a Cegléd Város Kultúrájáért kitüntetést.

Polgár-Szabó Zoltánné

Polgár-Szabó Zoltánné a Ceglédi Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, több mint harminc éve zenepedagógus. Személyében annak a hagyománynak a folytatója, mely szerint az itt végzett diákból itt oktató tanár lesz.

A főiskolai tanulmányait a Liszt Ferenc Főiskola Tanárképző Intézetének Szegedi Tagozatán, zongora és szolfézs szakon végezte. Már ez idő alatt nagy hangsúlyt fektetett a szakmai tudásának fejlesztésére. Két alkalommal a Szombathelyi Bartók Béla Nemzetközi Zenei Szemináriumon, és egy alkalommal a Weimari Nemzetközi Zenei Szemináriumon vett részt, mint a Zeneakadémia ösztöndíjasa.

A későbbiekben is folyamatosan bővítette zongora szaktudását. Részt vett Vásáry Tamás, Hargitai Imre, Wagner Rita, Eckhardt Gábor, Megyimóreczné Schmidt Ildikó, Kékesi Judit, Kocsis Zoltán zongoraművész tanárok továbbképzési kurzusain.

Polgár-Szabó Zoltánné már a kezdő éveiben is magabiztosan és alaposan végezte feladatait. Precízen, gondosan tanított, megfigyelte a növendékek képességeit, fejlesztette tehetségüket. Azokkal a növendékekkel, akikben a zenei tehetség jelét vélte felfedezni, szívesen foglalkozott a tanítási óráján kívül is, hogy a versenyeken és felvételiken eredményesebben tudjanak szerepelni.

Kiváló felkészültségű, minden szempontból igényes és agilis pedagógus.

1995-1999-ig Pest Megye Pedagógus Szolgáltató Intézetének szaktanácsadójává választották zongora szakon.

Kimagasló szakmai tudása, innovatív gondolkodása, szellemisége, körültekintő és felelős tanári munkájával nagyban hozzájárul a magyar zeneoktatás színvonalas működtetéséhez.

Céltudatos és racionális kolléga, aki minden esetben a probléma kreatív megoldását, a gyermekek előrehaladásának és sikereinek biztosítását tartja szem előtt munkájában, döntéseiben.

2000-ben a ceglédi zeneiskola igazgatója lett, s immár tizenkilencedik éve kimagasló szinten vezeti az intézményt. Emellett számos zenei verseny és rendezvény szervezője. Zongora, gitár, fuvola és kamarazenei versenyek, valamint városi komolyzenei hangversenyek rendezése, ismeretterjesztő és igényes konferálása fűződik nevéhez.

2002-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen Közoktatás Vezetői diplomát szerzett, ezzel is erősítve intézményvezetői és pedagógusi szaktudását. 2006-tól az Oktatási Minisztérium szakértője zongora és tanügy-igazgatási szakterületen.

Kollégáival közvetlen, mindenkor segítőkész, kapcsolattartása az intézmény partnereivel kiegyensúlyozott és példaértékű.

Magdika önmagát állandóan képző, nagy empátiával rendelkező, határozott személyiség, aki elkötelezett, a magyar művészetoktatás ügye iránt. 2012 óta tagja a Magyar Zeneművészek Szövetsége megyei elnökségének. 2014-ben kiváló minősítéssel mesterpedagógus vizsgát tett, azóta szakértőként vesz részt a pedagógusok minősítésében, és az országos tanfelügyeleti ellenőrzésekben. Tanári hivatásában kiemelkedő eredményeket ér el, növendékei sikeresen szerepelnek nemzetközi országos és megyei versenyeken egyaránt, és maga is kitűnően játszik!

Elhivatott szakmai munkájának elismeréseként ítélte oda a Képviselő-testület a "Cegléd Város Kultúrájáért" kitüntetést P. Szabó Zoltánné részére.

Munkájához további jó egészséget kívánunk! 

Tábori László

Tábori László a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium szabadidő-szervező pedagógusa

Az Újszászi Gimnázium után Jászberényben szerzett tanító-művelődésszervező diplomát, majd - már munka mellett - elvégezte a Debreceni Egyetemet, mint néprajzkutató. A népi kultúra szeretetét jászladányi származásúként a családjából hozta.

Ceglédre 1996-ban költözött. Először a Ceglédi Kék Újságban jelentek meg cikkei, majd külső munkatársként a Ceglédi Városi Televíziónál, a Cegléd Rádiónál és a Ceglédi Panorámánál is dolgozott. Megismerkedett Cegléddel és a ceglédi emberekkel. Személyes jó kapcsolatot ápol a ceglédi és kistérségi oktatási és kulturális intézmények vezetőivel, polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel.

Első munkahelyén, 1997-től a Református Iskolában tanított egy tanévet, és ez a rövid időszak alapvető hatással volt elkövetkező ceglédi pályafutására.

Tábori László 1998-tól a Tiszti Klubban dolgozott, mint művelődésszervező. Számos kiállítást rendezett ceglédi és magyar művészek részére. A korabeli táncházak üde színfoltjai voltak városunk kulturális életének, melyek érdekessége, hogy a talpalávalót a mára már befutott Csík Zenekar húzta. Az általa vezetett egyesület keretében elsőként szervezett városunkban előadásokat, vetélkedőket a NATO-val és az Európai Unióval kapcsolatosan, ahova országosan elismert szakembereket hívott meg. A tíz éven keresztül évente megrendezett országos középiskolai NATO vetélkedők révén pedig több tucat magyarországi középiskola diákja fordult meg városunkban.

2001-ben részt vett a Ceglédi Alkotók Egyesületének létrehívásában, melynek több évig elnöke volt. Az alapítás követő években az egyesület kezdeti 13 fős taglétszámát tagtársai hathatós segítségével több tucatnyira bővítette. A művészet minden területén működő ceglédi és ceglédi környéki alkotók is az egyesület tagjaivá váltak.

2004-től két évig Budapesten élt, ahol a Magyar Teleház Szövetség munkatársaként több száz kistelepülés aktív, kulturális munkát végző szakemberével ismerkedett meg. Nekik az volt a céljuk, hogy a megszűnő művelődési házak, könyvtárak szerepét az akkor létesülő teleházak vegyék át.

2005-ben költözött vissza Ceglédre, azóta az Újvároson él szintén pedagógus feleségével, és három gyermekükkel. Miután visszakerült Ceglédre újra bekapcsolódott a város kulturális életébe, főként már az új munkahelye keretei között.

Jelenleg feladatai közé tartozik a gimnáziumban zajló rendezvények szervezése. Részt vesz az iskolai és városi ünnepségek megszervezésében és lebonyolításában. A gimnáziumban folyó munkájában is fontosnak tartja a megújulást, a már meglévő, akár évtizedes hagyománnyal rendelkező kulturális programok mellett számos új kezdeményezés ötletgazdája, vagy lelkes támogatója.

Szakmai munkájában több mint 20 éve nagy szerepe van a különféle pályázatoknak. Felismerte, hogy a legtöbb kulturális program megvalósításához külső forrás megszerzése is elengedhetetlen. Részt vett pályázatíró képzésen a Tempus Közalapítványnál. Pályázati szakértőként több alkalommal dolgozott az Oktatási Minisztériumnál, és alapítója volt a GERJE-sztők LEADER akciócsoportnak is.

A magyar kultúra megismerését fontosnak tartja szabadidejében is. Az immár több évtizede szervezett túrák keretében különleges, sokak által nem is ismert kulturális értékekkel ismertette meg szerte a Kárpát-medencében a vele túrázó ceglédieket.

Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a város kulturális életében végzett kiemelkedő és sokoldalú, hagyományápoló és hagyományteremtő szakmai tevékenysége elismeréseként ítélte oda Tábori Lászlónak 2019-ben a Cegléd Város Kultúrájáért kitüntetést.

Banai Szilárd

Banai Szilárd - eMeRTon, Fonogram, Arany Dobverő, Prince Award díjas előadóművész zenepedagógus, dalszerző, zenekarvezető

1978-ban született Cegléden. Zenei pályáját szülővárosában kezdte csellistaként. Több év csellótanulás után fordult az ütőhangszerek felé, amihez erős ösztönzést adott édesanyja, aki alapító tanára volt a Ceglédi Zeneiskola ütő tanszakának.

Banai Szilárd zenei tehetsége kezdetektől fogva megmutatkozott, improvizációs készsége és képessége, valamint az e területen elért eredményei az előadóművészi pálya felé irányították figyelmét.

A Ceglédi Zeneiskola után tanulmányait Budapesten, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazzdob szakán diplomázott. Már pályája elején lehetősége volt a hazai jazzélet legkiemelkedőbb alakjaival játszani, többek között Pege Aladárral, Binder Károllyal, Csepregi Gyulával, Birta Miklóssal és a Stúdió 11-gyel. Tizenöt évig tagja volt Magyarország egyik vezető zenekarának (Djabe) akikkel több, mint 40 országban képviselte hazánk zenei kultúráját. 2015-ben rendezője zeneszerzője volt a DrumEmotion zenei dokumentumfilmnek, amit a Mezzoforte együttes dobosával Gulli Briemmel készített. A DVD-n olyan művészek ajánlásai olvashatók, mint Steve Hackett (Genesis) Peter Erskine és Alex Acuna. A filmet bemutatták a Frankfurti Musik Messe-n és Hollywoodban a NAMM Shown is. 2016-ban megalapította saját együttesét (Silhouette&Vinx) egy világhírű énekprofesszorral (Vinx) aki nem kisebb művészek partnereként dolgozik az Egyesült Államokban, mint Sting, Cher, vagy Sheryl Crow. A produkció Európa-szerte koncertezik érintve a hazai fesztiválhelyszíneket is.

Az évek során számos kiváló hazai előadóval is dolgozott csak néhányat említve: Alapi István, Balogh Kálmán, Dresch Mihály, Másik János, Janicsák Veca, Serbán Attila, Kovács Kati, Palya Bea és még sokan mások.

Felfigyeltek rá a vezető hanszergyárak is több cég választotta nemzetközi márkanagykövtének, ami hatalmas szakmai elismerést jelent Ludwig (USA) Vic Firth (USA) Paiste (Svájc).

A hangszeres játék mellett fontos szerepet tölt be életében a tanítás, ismereteinek magas szintű átadása a jövő generációja számára. Tanított a Debreceni Zeneművészeti Egyetemen, a Budapesti Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskolában és Főiskolán, majd 2013 óta a Ceglédi Erkel Ferenc Zeneiskola tanára. Ütőhangszeres művészi pályafutása mellett sikeresen készített fel növendékeket zenei pályán való továbbtanulásra, tanítványai ütőhangszeres versenyeken több alkalommal díjazottak voltak. Növendékei rendszeresen sikerrel lépnek fel helyi rendezvényeken és ünnepségeken.

Volt zenei alma materét jótékonysági koncert keretében támogatta, segítséget adva ezzel is szülővárosa tehetséggondozásához. Rendszeresen megrendezésre kerülő városi rendezvények szereplője. Múzeumok Éjszakája, Jazz világnapi koncert, Jazzpéntek, Dobos Gála…

Művészetét megismerve egyre több helyre hívják mesterkurzusokat tartani, 2017-ben kiemelt vendége volt a világ egyik legnagyobb dobos fesztiváljának (LaRioja), mint előadó tanár és mint a gála fellépő művésze, de a Barcelonai zeneakadémián is tartott mesterkurzust vagy Lettországban a Saulkrasti Jazz táborban. A Ceglédi Tankerület Szabadegyetemén tartott előadása telt házzal zajlott, de nagy népszerűségnek örvendett az STB-koncerten nyújtott művészi teljesítménye is.

Szervezőként is aktív a saját és egyéb zenekari turnéjain kívül Cegléden is több alkalommal szervezett koncerteket. Az ő nevéhez fűződik az Örömzene nagykoncert, amit a város 650. évfordulójára rendeztek nagy sikerrel a város örömére.

Sokoldalú, kiemelkedő, példaadó szakmai munkájának elismeréseként ítélte oda a Képviselő-testület "Cegléd Város Kultúrájáért" elismerő oklevél kitüntetést.

Némedi Tivadarné

Némedi Tivadarné gyermekkönyvtáros Ceglédi Városi Könyvtár

A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett könyvtáros oklevelet. 1980-tól dolgozik a közművelődésben, 1997-től a Ceglédi Városi Könyvtárban. 2000-től a Gyermekkönyvtár vezetője. 2018-tól intézményvezető-helyettesként és a Minőségirányítási Tanács vezetőjeként is részt vesz a könyvtár munkájában.

Szakmai tapasztalatai és folyamatos önképzése révén nyert nagyfokú tudása, példaértékű munkamorálja, végtelen empatizmusa a könyvtárosi munka valamennyi területén egyaránt megtapasztalható, mégis kiemelkedő gyermekkönyvtárosi tevékenysége. Az olvasás, az olvasóvá nevelés elkötelezett híve. Az olvasásnépszerűsítésről nemcsak akkreditált képzésen elsajátított, elméleti tudással bír, hanem annak minden lehetséges formáját igyekszik beépíteni a könyvtárosi munkába. Folyamatos kapcsolatot tart fenn a város óvodáinak, általános iskoláinak pedagógusaival és velük együttműködve gondoskodik az olvasmány-feldolgozásokat segítő, az ismeretbővítő és hagyományápoló könyvtári foglalkozások lebonyolításáról.

Az élmény-pedagógia jegyében, a korosztályok érdeklődésének figyelmebevételével rendszeresen szervez író-olvasó találkozókat, vándorkiállításokat. Az olvasási szokások változását követve ösztönzi a kollégákat újabbnál újabb könyvtárpedagógiai módszerek alkalmazására, maga is számos ilyennek volt kipróbálója.

A család, a generációk együttolvasásának előmozdítása nyomán indította útjára a Bagoly Ludvig Könyvtári Olvasásnépszerűsítő Játékot, amelyben évről-évre nő a résztvevők száma.

Hosszú évek óta szervezi az általános iskolás diákok számára a városi Versmondó Versenyt valamint a városi Mese- és Prózamondó Versenyt, amelynek egyik fontos célkitűzése, hogy a gyerekek egymást ösztönözve kerüljenek közelebb a szépirodalomhoz, és őrizzék a vers-és prózamondás hagyományát.

Vallja, hogy az olvasás játék és igazi élmény és örömforrás, ez a gondolat táplálja a felügyelete alatt zajló nyári olvasótáborokat. Segítőkész, megértő, impulzív személyisége jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a város legfiatalabbjai szüleikkel, nagyszüleikkel együtt a szabadidő értékes eltöltését választják a Gyermekkönyvtárban.

Munkáját szakmai szervezetek is elismerik: szakmai tapasztalatátadásra, prezentálásra többször nyílt alkalma, 2011 és 2014 között a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Pest Megyei Szervezetének vezetőségi tagjaként.

Több évtizedes hivatástudattal, kiváló szakmai felkészültséggel végzett munkája elismeréseként ítélte oda a Képviselő-testület "Cegléd Város Kultúrájáért" elismerő oklevél kitüntetést.

Reznák Erzsébet

Reznák Erzsébet történész múzeumigazgató

Reznák Erzsébet Cegléden született. Tanulmányait Cegléden, Szombathelyen és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte.

1980-ban került a Kossuth Múzeumba, ahol népművelő-történészként kezdett dolgozni. Eredményes munkája elismeréseként 2007-ben kinevezték a múzeum igazgatójának.

Kiemelt kutatási területe Kossuth Lajos élete, tevékenysége, a Kossuth-kultusz helyi és egyetemes jelensége, valamint a 19-20. századi ceglédi helytörténet.

A Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör a ceglédi Kossuth-kultusz hagyományának egyik őrzője, amelynek titkári feladatait is ellátja. Ez az egyesület az egész országban példa nélküli hagyomány.

Munkája nyomán 2014-ben a Kossuth hagyomány helyi ápolása felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. A néphagyományokhoz kötődő elemek mellett a Kossuth-kultusz az első városi jellegű hagyomány, ami bejegyzésre került.

A Múzeumbaráti Körön kívül, a Cegléd Barátainak Körének is tagja.

Napi elfoglaltsága mellett, komoly tudományos kutatómunkát is végez. Eddig, mintegy tíz kötete jelent meg nyomtatásban. A legutóbbi, "Cegléd Város Díszpolgárai" 2018-ban.

Sokat foglalkozik helytörténettel, a közelmúlt eseményeivel is. Munkásságával hozzá járult ahhoz, hogy az egykori ceglédi hadifogolytábor területét, 2016-ban "történelmi emlékhellyé" nyilvánítsák.

2019-ben, a gondozásában jelent meg a "Ceglédi füzetek" negyvennegyedik kiadványa.

Évente számos előadást tart belföldön, külföldön, többek között Pozsonyban és az erdélyi testvérvárosokban. Nagy szeretettel és hozzáértéssel mutatja be - a látogatók nagy örömére - a múzeum tárlatait, ahol foglalkozásokat is tart iskolásoknak. Városunkban előadások, emlékbeszédek, kiállítás megnyitók fűződnek nevéhez.

Munkásságának eddigi legmagasabb elismerései: Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (2002); Gubody Díj (2002), Pest Megye Önkormányzata Tudományos Díja (2004) Pest Megyéért Emlékérem (2014).

Elhivatott, eredményes és kivételesen magas színvonalú példaértékű közművelődési tevékenysége és a város érdekében tett lelkiismeretes munkájának elismeréseként ítélte oda - a Ceglédi Városvédő és Szépítő Egyesület javaslatára - a Képviselő-testület "Cegléd Város Kultúrájáért" elismerő oklevél kitüntetést.

Ceglédi Alkotók Egyesülete

Az egyesület 2001-ben alakult meg tizenhárom fővel, egy szűk ceglédi művészcsoport kezdeményezésére a városi önkormányzat segítségével.

Célja a művészet területén tevékenykedő alkotók összefogása, támogatása, művészi és szakmai érdekképviseletük biztosítása, szakmai programok megvalósítása. A művészeti képzés, a vizuális, és a tárgyalkotó kultúra népszerűsítése az óvodás, iskolás gyermekek körében, a kulturális intézményekben. Rendezvényeken, kiállításokon való megjelenés, művészeti zsűriztetés, közös pályázatok készítése.

A ceglédi kis közösség mára egy széleskörű térségi egyesületté fejlődött, mely Dél Pest Megye és Cegléd környékének alkotóit fogja össze.

Az egyesület kapcsolatokat épít, és tart fenn, helyben és külföldön művelődési intézményekkel, önkormányzatokkal. Az egyesület főbb támogatója Cegléd Város Önkormányzata, az NKA valamint a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és Pest Megye Önkormányzata. Az egyesület tagjai számos hazai és nemzetközi elismerésben részesültek, kaptak bemutatkozási lehetőséget tárlatokon, rendezvényeken.

Az egyesületben kézműves, képzőművész, fotóművészeti, irodalmi csoport működik.

Népművészeik 2006 óta rendszeres résztvevői a kézművesek legnagyobb Kárpát-medencei seregszemléjének, a Mesterségek Ünnepének. Közülük öten – Marton László, Botlik Mária, Három Henrietta, Göncző Istvánné és Jancsovics Imréné – népi iparművész címet kaptak. 2016-ban az „Év játszóháza” díjban részesültek.

A képzőművészeti szekció kiemelkedő alkotói: Apáti-Tóth Sándor fotóművész, Bakányi Gyula festőművész, Csurga Ferenc szobrászművész. Rónai Gábor művésztanár, aki a tagokból létrehozta és vezeti a Benedek Péter Rajzkört.

Fotóművészeti szekció kiemelkedő alkotói: Baán Katalin és Papp Elek fotóművészek.

Az irodalmi szekció alapító tagjai a Cegléd Városi Könyvtár Irodalombaráti Körének.

Az alkotók rendszeresen részt vesznek a ceglédi Kossuth Művelődési Központ nyári táboraiban. Mesterség bemutatókat, játszóházakat tartanak az érdeklődőknek.

A KMK Ceglédi Galériája kiállítási lehetőséget biztosít számukra, ezzel is lehetővé téve a tárgyalkotó kultúra népszerűsítését.

Egyéni és csoportos kiállításaikkal városunk kulturális beágyazódását segítik elő országos és nemzetközi téren, ezzel erősítve városunk hírnevét.

A Ceglédi Alkotó Egyesülete számára, a vizuális és tárgyalkotó kultúra területén végzett kimagasló tevékenységéért ítélte oda a Képviselő-testület "Cegléd Város Kultúrájáért" elismerő oklevél kitüntetést.

A kitüntetést az egyesület elnöke veszi át: Détári-Lukács Ágnes.

Dr. Kiss Mihályné

Dr. Kiss Mihályné tanárnő az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nyugalmazott zongora-szolfézs szakos tanára, Arany Katedra és Gubody Díjas pedagógus.

Diplomáját 1955-ben Budapesten szerezte. 1960. szeptember 1-jétől, 47 éven át tanított a ceglédi zeneiskolában. Munkáját lelkiismeretesen, sokrétű hozzáértéssel végezte. Növendékei közül sokan választották a zenei pályát élethivatásul. Zongoraóráinak meleg hangulatú vidám légkörére örömmel emlékeznek tanítványai.

A tanítás mellett hangszeres korrepetitori teendőket is vállalt. Állandó szereplője és zongorakísérő tanára volt a zeneiskola ünnepi hangversenyeinek.

1972-től 1995-ig 23 éven át a zeneiskola igazgatóhelyettese volt. A nevelőtestület meghatározó egyénisége, lelkes és kezdeményező pedagógus, nagy segítséget nyújtva ezzel az iskola jó közösségi szellemének kialakításához.

Négy évig éneket tanított a gimnáziumban, és hosszú éveken át kísérte a Táncsics Mihály Általános Iskola és a Kossuth Lajos Gimnázium kórusait. Évtizedekig segítette a Kardos Pál Pedagógus Énekkar munkáját. Alkotó-pedagógusi tevékenységét több rangos kitüntetéssel jutalmazták pályafutása során.

Nyugállományba vonulása óta sem pihen, aktivitása ma is töretlen. A Patkós Irma Művészeti Iskolában tanítja és felkészíti a hallgatókat és növendékeket a vizsgaelőadásokra, szereplésekre. Tanítványai között Európában, de még világszerte is ismert művészek találhatók. Oktatói munkáját a mai napig igényesen, magas szakmai színvonalon végzi, tanítványait türelmesen, odaadóan bátorítja.

Kerek és boldog az élete – nyilatkozta, mert gyermekei és unokái is zeneszerető, zeneművelő emberek lettek. A mindig elegáns tanárnő, akit mindenki Cica néniként ismer, március 31-én tölti kilencvenedik születésnapját.

Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a város kulturális életében évtizedeken át meghatározó, fáradhatatlan odaadással felépített kiemelkedő szakmai munkássága elismeréseként adományozza dr. Kiss Mihálynénak a „Cegléd Város Kultúrájáért” városi kitüntetést. Gratulálunk, és jó egészséget kívánunk!

Fehér Nikoletta művelődésszervező

2009-ben, a Polgármesteri Hivatal Tourinform Irodájába kezdett dolgozni. Először turisztikai feladatokat végzett, mivel diplomáját 2005-ben a Szolnoki Főiskola idegenforgalmi szakmenedzser szakán szerezte. 2009-ben szakközgazdász oklevelet szerzett. Idővel a városi rendezvények szervezésébe kapcsolódott be, melyet azóta is sikeresen, nagy lelkesedéssel és igényességgel végez. Átszervezést követően - 2017-től - a Kossuth Művelődési Központ Nonprofit Kft. művelődésszervezője. 2018-ban kiváló eredménnyel végzete el a közművelődési szakember képzést.

Feladatkörébe tartozik Cegléd város rendezvényeinek, fesztiváljainak szervezése, lebonyolítása, az ünnepek kultúrájának gondozása. Maximalista munkamódszere egyaránt jellemző a kisebb megemlékezések alkalmával épp úgy, mint a többnapos fesztiválok szervezésekor. Közművelődési feladatai megvalósítása során jól kamatoztatja a rendezvényszervezői tapasztalatait.

Aktívan részt vállal a protokolláris feladatok végrehajtásában, melyet minden alkalommal hibátlanul és következetesen végez.

Szoros kapcsolatot ápol Cegléd testvérvárosaival. Jelentős a szerepvállalása a delegációk fogadásában, programjaik megszervezésében. Sikereihez kiváló nyelvtudása is nagyban hozzájárul.

Pályázatíró készsége kiemelkedően sikeres, több tucat pályázati projektet készített, melyek közül a nyertesek, a városi rendezvények programjait is gazdagították.

Munkáját nagy körültekintéssel, precízen, megbízhatóan végzi. Elhivatottsága, terhelhetősége példaértékű. Maximalizmusa kiváló diplomáciai érzékkel párosul. Magára, környezetére és munkájára is az igényesség jellemző.

Fiatal kora ellenére klasszikus műveltséggel és értékrenddel bír. Hosszú évek óta tanúi vagyunk annak, hogy alázata, szerénysége és kedvessége a diplomatikus kommunikációhoz, tárgyalókészséget igénylő feladatokhoz elengedhetetlen.

Fehér Nikoletta kiemelkedő munkavégzésének elismeréseként ítélte oda részére a Képviselő-testület a "Cegléd Város Kultúrájáért" szakmai elismerést.

Ceglédi Kardos Pál Pedagógus Énekkar

A Pedagógus Énekkar 1972-ben szerveződött, 29 fővel, első karnagya Béres Károly zeneiskolai igazgató volt. Kezdetben városi ünnepségeken és a környező településeken mutatták be műsorukat. Hamarosan meghívást kaptak az évenkénti megrendezésű Pedagóguskórusok Országos Találkozójára.

1987-ben, már Holló Gyula karnagy vezetése alatt, a kórus felveszi Kardos Pál, a ceglédi születésű énektanár, Liszt-díjas karnagy nevét, célul tűzve ki a mester szellemi örökségének ápolását, az együtt éneklés szeretetének hirdetését.

Az énekkar számára fontos elismerés a hazai szakértői zsűri által megítélt arany fokozat, a Fesztiválkórus majd a Hangversenykórus minősítés. Kiemelkedő eredmény az első nemzetközi megmérettetésen, a Budapesti Nemzetközi Kórusversenyen kapott Arany II. fokozat.

Az énekkar fellépéseit hosszan lehetne sorolni. Többször kaptak felkérést a Zeneakadémia rendezvényein való szereplésre, énekeltek a Pesti Vigadóban, az Erkel Színházban. A Magyar Rádió több alkalommal készített felvételt Kóruspódium című adásában.

A belföldi szereplések mellett külföldi meghívásoknak is eleget tettek. Jártak Görögországban, Spanyolországban, Finnországban, Norvégiában, Olaszországban, Cipruson. 2003-ban a németországi Wernigerodéban tartott Nemzetközi Kórusversenyen kategória győztesek lettek, valamint az akkoriban már a kórus élén álló Soltészné Lédeczi Judit karvezetői különdíjban részesült.

Béres Károly és Holló Gyula után 2000-től az egyébként alapító tag, korábban másodkarnagyként tevékenykedő Soltészné Lédeczi Judit fáradhatatlan munkabírással, következetesen, igényesen, sok-sok humorral fűszerezve folytatta a kórusvezetést és bővítette a repertoárt.

A zenetörténet majdnem minden korszakából, egyházi és világi művekből, magyar és külföldi szerzőktől válogatott több száz mű alkotja a kórus énekelte palettát.

A Ceglédi Evangélikus Templomban évente tartott pünkösdi hangverseny elmaradhatatlan, a ceglédi közönség részéről várva várt esemény, de a kórus az adventi időszakban is rendszeresen bemutatja műsorát a ceglédieknek.

A Kardos Pál Pedagógus Énekkar a pedagógus kórusmozgalom egyik őssejtje, Cegléd városához, a zenei élethez szorosan hozzátartozó része.

Jó hangulatú próbák, szép sikerek, igazi örömzene jellemzi a magas színvonalat képviselő amatőr kórust, amely 2022-ben ünnepelte fennállásának 50 éves évfordulóját.

A Ceglédi Kardos Pál Pedagógus Énekkar számára, a kóruséneklésben magas színvonalú szakmai és értékteremtő tevékenysége valamint Cegléd város kulturális életében nyújtott kimagasló zenei tevékenysége elismeréseként ítélte oda a Képviselő-testület "Cegléd Város Kultúrájáért" kitüntető címet.

Détári-Lukács Ágnes ügyvezető igazgató

Művelődésszervezői diplomáját 2003-ban az egri Eszterházy Károly Tanárképző főiskolán szerezte idegenforgalom és gyermekszabadidő szervező szakirányon, majd a Pécsi Tudomány Egyetemen szerzett művelődésszervezői oklevelet.

Rendelkezik közigazgatási alapvizsgával, protokoll ismeretekkel, a kulturális intézmények vezetésének gyakorlatával, a közművelődési kiválóság modell minőségbiztosítás, valamint a Népi játszóház-vezetői képesítéssel is.

Pályafutása a közoktatásban indult 2003-tól, mint szabadidő-szervező, majd Gomba településen községi rendezvények szervezését, lebonyolítását, műsorok szerkesztését és tematikus táborok szervezését végezte.

2013-ban a Kossuth Művelődési Központ és Könyvtár művelődésszervezőjeként az amatőr művészeti csoportok gondozásával, színházi előadások és gyermektáborok szervezésével, kézműves foglalkozások vezetésével foglalkozott.

2014-től városi rendezvényszervezőként koordinálta, szervezte és bonyolította a fesztiválokat, az állami ünnepek és megemlékezések rendezvényeit. Új, minőségi szintre emelte a több napos szabadtéri rendezvényeket, melyek mind arculatában, mind a kísérőprogramok műfajában illeszkedtek az adott esemény autentikus jellegéhez.

2017. óta a Kossuth Művelődési Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A város és a térség meghatározó kulturális intézményében a klasszikus közművelődési alapszolgáltatások kiegészülnek a városi rendezvények szervezésével valamint a turisztikai, városmarketing feladatokkal.

A vezetése alatt meghirdetett rendezvények számának és színvonalának köszönhetően a látogatottsági adatok megduplázódtak mind a közművelődési mind a városi rendezvények vonatkozásában. Jó ízléssel és arányérzékkel alakította ki a Művelődési Központ műsorpolitikáját, ahol prioritást élvez a kulturális értékek, nemzetünk és a különböző művészeti ágak hagyományainak éltetése az aktuális trendek megjelentetése mellett.

A pandémiás helyzet kihívásaira is gyorsan és hatékonyan reagált. A Művelődési Központ országos elismerést szerzett az online térbe költöztetett programokkal, és az üresen álló kirakatokba varázsolt kiállításokkal.

A Kossuth Művelődési Központ Détári-Lukács Ágnes vezetésével országos jelentőségű szakmai elismeréseket szerzett: 2020-ban Minősített Intézmény Címet és Látópont címet kapott.

Szabadidejében gyöngyékszereket készít. A Ceglédi Alkotók Egyesületének 2003. óta aktív tagja, 2018. óta elnöke.

Kapcsolatot ápol városi és országos civil szervezetekkel, részt vesz szakmai konferenciákon, műhelybeszélgetéseken, számos szakmai szervezet tagja.

Gondoskodik arról is, hogy tudását, gyakorlati tapasztalatait átadja kollégáinak: évek óta oktat a Nemzeti Művelődési Intézet által szervezett képzéseknek.

Szakmai felkészültsége, szervező és kommunikációs készsége szakmai alázattal párosul. Sokoldalú ismereteit kiválóan kamatoztatja az intézményvezetés legkülönbözőbb területein. Elhivatottsága, terhelhetősége példaértékű, önmagára, környezetére és munkájára is az igényesség jellemző.

Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a város kulturális életében meghatározó, fáradhatatlan odaadással végzett, kiemelkedő szakmai munkássága elismeréseként adományozza Détári-Lukács Ágnesnek a „Cegléd Város Kultúrájáért” városi kitüntetést.

Szilaj Anikó helyismereti könyvtáros

Szilaj Anikó a bajai Eötvös József Tanárképző Főiskolán szerzett könyvtáros oklevelet. Több mint harminc éve megszakítás nélkül dolgozik a Ceglédi Városi Könyvtárban.

Minden könyvtári munkafolyamatban részt vett, dolgozott feldolgozó könyvtárosként, gyermekkönyvtárosként, valamint a zenei gyűjtemény kezelőjeként. Részt vett a Minőségirányítási Tanács munkájában.

Szakmai tapasztalata és folyamatos önképzése révén nyert nagyfokú tudása, példaértékű munkamorálja, a könyvtárosi munka valamennyi területén egyaránt megtapasztalható, mégis kiemelkedő helyismereti tevékenysége. A Cegléd városára vonatkozó, Cegléddel kapcsolatos dokumentumok gyűjtését, archiválását végzi töretlen szorgalommal. A Digitalizáló munkacsoport vezetőjeként a digitális gyűjtemény építése, az úgynevezett „Digitális Könyvtár” létrehozása az ő nevéhez fűződik.

Aktívan és lelkiismeretesen támogatja a helytörténeti kutatómunkát. Saját maga is folytat kutatási tevékenységet, kutatási eredményeiről örömmel számol be előadóként, szakmai lapokban publikál.

Szerénysége okán kamerák elé ritkán áll, de a ceglédi születésű sztár rendezőről, George Pal-ról készült filmben szakértőként vett részt.

A Könyvtári Hírmondó című kiadvány szerkesztő-összeállítója valamint az „Emlékezzünk régiekről” című cikksorozatot is ő jegyzi.

Elkötelezett híve a helyi értékek gondozásának, a ceglédi Települési Értéktár Bizottság tagja, a Helyi Értéktár Gyűjtemény kezelője. Együttműködik a város kulturális valamint oktatási intézményeivel, a történelmi egyházak képviselőivel, ünnepi alkalmakra készült összeállításaival segítve a megemlékezéseket. Az Értéktár népszerűsítésére foglalkozásokat, Értéktár-sétákat szervez.

2014-ben megkapta a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Pest Megyei Szervezete által alapított Téka-díjat.

Szilaj Anikó helyismereti könyvtárost kiemelkedő kulturális tevékenységének elismeréseként ítélte oda a Képviselő-testület "Cegléd Város Kultúrájáért" elismerő oklevél kitüntetést.