Dr. Koltói Ádám 1943-ban született Ceglédbercelen, általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte. Írói vénája korán megmutatkozott, már felső tagozatosként a futballcsapat tudósítója volt. 8. osztályban cikkeket írt, újságírónak készült.

A ceglédi gimnáziumban tanult tovább. Középiskolai évei alatt verseket, novellákat írt. Kiváló eredménnyel, kitüntetéssel érettségizett. A szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult tovább, itt szerzett középiskolai tanári oklevelet 1967-ben, magyar-német szakon.

Első munkahelye a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium volt, ahol magyar nyelvet és irodalmat tanított. Új tantervi kísérletekben vett részt, bemutató órákat, előadásokat tartott. Itt szervezte meg az országban elsőként a Kossuth-szónokversenyt.

Nem hagyott fel az írással: kritikák, novellák, könyvek kerültek ki tollából. Az irodalom mellett azonban egyre nagyobb szerepet kapott életében a magyar nyelvtudomány. Megismerkedett Grétsy Lászlóval, aki új irányt szabott munkásságának. Együtt dolgoztak a Magyar Rádióban, a Magyar Nyelvtudományi Intézetben, barátság alakult ki közöttük.

1983-ban doktorált az ELTE-n, disszertációja „Magatartás és nyelvezet” címet viselte. Nyelvészként Budapestre került, az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán, a Nyelvtudományi Tanszéken kezdett el dolgozni. Diákjainak stilisztikát, retorikát tanított, emellett egy országot nevelt nyelvhelyességre, hirdette anyanyelvünk szépségét.

Az osztrák költőről, Werfelről szóló szakdolgozatának részleteit a bécsi rádió is bemutatta. Anyanyelvvel kapcsolatos ifjúsági műsorokat készített a televízióban, 7x30 percben elkészítette a Magyar írásbeliség regényét, melyet a köztelevízió többször is műsorára tűzött. A Duna Televízió közvetítette Csillagjel című beszédművelő sorozatát. Az Édes Anyanyelvünk országos folyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként kéziratokat lektorált. Tanított az MTV és a Magyar Újságírók Szövetsége riporter iskolájában, lektorált az MTV Nyelvi Képernyős Bizottságában.

Gondozásában megújult a Kossuth-szónokverseny és retorikai konferencia, melyet az ELTE rendez meg, és amelynek szervezője, zsűritagja ma is. 1993-2009 között főszerkesztője volt a Ceglédi Kék Újságnak. Az újság az ő vezetésével vált az egyik fő tájékozódási ponttá a helyi közvélemény számára. A Cegléd Rádióban hosszú ideig futott a Mit szól hozzá? majd a Szótársak című műsora. A Cegléd TV-ben közéleti beszélgetős műsort vezetett, a Kossuth Művelődési Ház és Könyvtár kamaratermében Pódium beszélgetések címmel interjúvolt meg ceglédi származású hírességeket. „Hogyan éltek eleink?” című tematikus sorozatot írt, melyben az adott téma és a népi nyelvezet kapcsolatáról szólt.

1998-ban Gubody Ferenc Díjat kapott. 2014-ben a Magyar Nyelvművelők Szövetsége neki ítélte a szakma legmagasabb elismerését, a Lőrincze Lajos-díjat. 2017-ben Ceglédbercel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete díszpolgári címet adományozott Dr. Koltói Ádámnak.

Cegléd Város Önkormányzata a legmagasabb rangú helyi kitüntetéssel köszöni meg Dr. Koltói Ádámnak nagyszerű munkásságát, amikor Cegléd Város Díszpolgáraként köszönti őt.

Gratulálunk a kitüntetettnek, jó egészséget kívánunk Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete nevében!

Apáti-Tóth Sándor 1948-ban született Cegléden, és mai is itt él. Apai példát követve igen fiatalon, hatéves korában kezdett el fotografálni. Tizenéves korában érte el első sikereit, húszéves sem volt, mikorra hazai kiállításokon kívül világvárosokban, többek között London, Párizs, Tokió, Brüsszel kiállítótermeiben kerültek falra képei.

Húszéves korától szabadúszó fotográfus, számos prospektust, plakátot, könyvborítót, terjedelmes néprajzi sorozatot készített, mintegy tízezer felvétele jelent meg nyomtatásban. A Pest Megyei Hírlap tudósítójaként, valamint a ceglédi Kossuth Múzeum munkatársaként Cegléd történetének évtizedeken át képi krónikása. Mára eltűnt épületek, utcarészek, üzemek, kulturális és politikai események kizárólag képei alapján idézhetők fel, ismertethetők meg kortársainkkal. Mintegy húszezer negatívja őrzi Cegléd múltját. Több ceglédi képeskönyv anyagát válogatták munkáiból.

A rendszerváltozáskor megalakuló önkormányzat a Cegléd Városi Televízió vezetőjének nevezte ki, munkatársaival főszerkesztőként rakta le az új tájékoztatási rendszer alapjait, és vezette 1995-ig az intézményt. Ezt követően nyomdát alapított, fontos feladatának tekintette a szellemi értékek megőrzését. Több tucat ceglédi vonatkozású könyv, kiadvány megjelenése kötődik munkásságához. A helyi művészeti életben a nagy múltú Ceglédi Fotóklub művészeti vezetője, a Ceglédi Alkotók Egyesülete képzőművészeti szekciójának pedig vezetője volt közel egy évtizeden át.

Művészi tevékenysége a kortárs magyar fotográfia megkerülhetetlen része. Felvételekor a legfiatalabb tagja volt a Magyar Fotóművészek Szövetségének. Egyik alapítója a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának, tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnökségi tagja is volt, a magyar Művészeti Akadémia Köztestületi tagja. Pest megye Múzeumaiért Plakett birtokosa, Székely Aladár-díjas, a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetettje.

Művészfotóit közel kilencven önálló kiállításon mutatták be hazai és határon túli kiállítótermekben, többek között Helsinkiben, Prágában, Nagyváradon, Révkomáromban, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Szabadkán. Legjelentősebb a Magyar Nemzeti Galériában 2018-ban, hatvanadik születésnapján megnyitott tárlata volt, melyen közel kétszáz képét állították ki. Ceglédi művészt, sem festőt, sem szobrászt, sem fotóművészt ilyen megtiszteltetés nem ért. A Visegrádi Négyek jubileumi 10. Fotóhetén, Léván 2017-ben önálló kiállítással képviselte Magyarországot. Képeit nagy múltú múzeumok őrzik: Magyar Nemzeti Galéria - Budapest, Magyar Fotográfiai Múzeum - Kecskemét, Duna Menti Múzeum - Révkomárom, Kossuth Múzeum – Cegléd, Déri Múzeum – Debrecen. Művészi fotográfiáiból tizenkét önálló könyv, kiadvány készült. Jelenleg is intenzíven dolgozik egyedi hangvételű új kiállítási anyagain.

Cegléd Város Önkormányzata a legmagasabb rangú helyi kitüntetéssel köszöni most meg Apáti-Tóth Sándornak nagyszerű munkásságát, amikor Cegléd Város Díszpolgáraként köszönti őt!

Gratulálunk a kitüntetettnek, munkájához sok erőt és egészséget kívánunk Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete és a város lakói nevében!

Magyar László 1943-ban született Cegléden. Iskoláit a városban végezve, a város sportéletének szervezésébe már középiskolásként bekapcsolódott.

Ifjúsági korú sportolóként az atlétikának kötelezte el magát. Eredményes pályafutása során – dobóatlétaként – megyei ifjúsági bajnok, felnőttként pedig az országos mezőny tagja volt.

Felnőttként, sportolói pályafutása mellett, sportszervezőként is tevékenykedett. Újságírással kezdte, majd 1974-ben a Járási és Városi Sportfelügyelőség vezetője lett.

A Ceglédi Vasutas Sportegyesületnek 15 évig volt az elnöke, majd a BVSC elnökhelyetteseként a magyar sportélet irányításával foglalkozott, miközben elvégezte a Testnevelési Főiskola menedzser szakát.

Jelentős szerepet vállalt az élsport segítésében és a tömegsport népszerűsítésében. A Magyar Olimpiai Akadémia múzeumi albizottságának tagja. Évente több ezer fiatallal ismerteti meg az olimpizmus eszméjét.

A Sporttörténeti Bizottság élén 2005-től Magyar László vezeti az országban is egyedülálló „Kürti Béla Városi Sportgyűjteményt”. Sok időt szentel a város sportmúltjának kutatásával, a fellelhető relikviák gyűjtésével, sportkiadványok előkészítésével, szerkesztésével és sporttörténeti kiállítások szervezésével.

Magyar László 2002-ben megkapta Cegléd Város Sportjáért Díjat, 2006-ban a Pest Megyei Sportdíjat, 2018-ban a Magyar Olimpiai Akadémia Tiszteleti érmét, és 2019-ben a Magyar Olimpiai Bizottság érdemérmét.

A magyar sport, de elsősorban Cegléd város sportélete sokat köszönhet Magyar László elkötelezettségének, áldozatos tevékenységének. Eredményes és sikeres életútja méltán vívta ki a város képviselő-testületének elismerését. Cegléd Város Képviselő-testülete a legrangosabb városi elismerést - a díszpolgári címet - ítélte oda a Kürti Béla Városi Sportgyűjtemény szakmai vezetőjének.

Gratulálunk a kitüntetettnek, munkájához sok erőt és egészséget kívánunk Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete és a város lakói nevében.

Kisgyermek korában kezdett el birkózni a CVSé-ben. A virtus, a küzdeni akarás már ereiben csörgedezett, ami korán feltűnt edzőinek is, és a legifjabb korosztály versenyein már sorra aratta győztes mérkőzéseit.

Viktor első versenyén 1996-ban, Budapesten a 22 kg-os súlycsoportban győzött, Pap Ferenc edző tanítványaként. 2007-ben, a varsói kadett Európa-bajnokságon szerzett első nemzetközi érmét, ami bronzérem volt.

A Magyar Birkózó Szövetség idejekorán felfedezte a benne rejlő elhivatottságot és tehetséget, ezért a legmagasabb szintű felkészítés és az ezt övező feltételek biztosításával segítette sportkarrierje kibontakozását a fővárosban. Ceglédtől, a szülői háztól és a nevelőegyesületétől azonban soha nem szakadt el.

A felnőttek közé a 2012-es belgrádi EB-n robban be, ahol szintén bronzérmet szerzett. Innentől kezdve a kontinens- és világversenyeken rendre érmesként végzett.

A 2016-os riói olimpián egy erősen vitatható intéssel kapott ki német ellenfelétől a 75 kg-os kötöttfogású bronzmeccsen – ezzel élete első olimpiáján pontszerző ötödik helyen végzett. A hazai birkózótársadalom az olimpia hőseként, s egyben érmeseként tisztelte már akkor is Viktort.

Kitartását, sportemberi nagyságát jelzi, hogy innen felállva, az egy évvel elhalasztott tokiói olimpián 2021-ben, nagyszerű ezüstérmet szerzett a 87 kilogrammos súlycsoportban.

Kitartása, küzdőszelleme, sportolói és civil élete sokak számára lett követendő példa.

Versenyzői sportpályafutását az idei év tavaszán fejezte be, s a 31 éves sportember az utánpótlás válogatott munkáját már edzőként segíti.

Kiemelkedő sporteredményeit több alkalommal ismerték el kitüntetésekkel. Háromszor lett az „Év magyar birkózója”. 2016-ban „Magyar Bronz Érdemkeresztet”, 2019-ben „Az év legjobb kötöttfogású birkózója” címmel tüntették ki. Több ízben nyerte el az „Év felnőtt sportolója Cegléden” címet. 2021-ben a „Magyar Érdemrend lovagkeresztjével” tüntették ki.

Eredményes sportteljesítménye alapján Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete díszpolgári címet adományoz Lőrincz Viktor Olimpiai- és világbajnoki ezüst, kétszeres világbajnoki bronzérmes, Európa-bajnoknak.

Kitüntetéséhez szívből gratulálunk, további életéhez, munkájához sok erőt, jó egészséget kívánunk Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete és a város lakói nevében.

1938. október 9-én született Cegléden, tősgyökeres ceglédi család legkisebb gyermekeként. Édesapját 1944-ben egy német katona fegyvertisztítás közben véletlenül lelőtte, így édesanyja egyedül nevelte őt és testvéreit.

A világháború után a család az ország több pontján megfordult, csak 1950-ben tértek vissza Ceglédre. Tanulmányait a Mészáros iskolában, majd 1953-tól a Kossuth Gimnáziumban folytatta.

Az 1956-os események kirobbanásakor a gimnázium tanulójaként részt vett a helyi történésekben. A gimnázium negyedik osztályába járt, amikor megszervezte és vezette a diákok tüntetését október 26-án. Vezette azt a diákfelvonulást is, amely a megmozdulások kezdetét jelentette Cegléden. Beszédet mondott a Kossuth szobornál. Tagja lett a városi Forradalmi Bizottmánynak és belépett a Nemzetőrségbe.

Csendes István a Forradalmi Bizottság tagjaként belátva fiatal és tapasztalatlan voltát, nem volt hangadó, nem törekedett vezető szerepre. Olyan feladatokat vállalt, amikre képesnek érezte magát.

A forradalom leverése után 1957. február 20-án letartóztatták és Kistarcsára internálták. A forradalom vezetői ellen indított per másodrendű vádlottjaként a”népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló bűntette” miatt egy évi börtönbüntetésre ítélték, melyet három év próbaidőre felfüggesztettek. A gimnáziumból kizárták.

1958-ban a KÖZGÉP-nél kezdett dolgozni, meosként. Kifogástalan munkájával elérte, hogy büntetett előélete ellenére 1959-ben leérettségizhetett, majd a Gépipari technikusi képesítés is megszerezte.

Kecskeméten üzemmérnöki diplomát szerzett. A ’80-as évek végén MEO (minőségellenőrzési osztály) vezetője lett, innen is ment nyugdíjba.

A rendszerváltás után nem akart ötvenhatos szerepléséből tőkét kovácsolni: szerényen visszahúzódott a közszerepléstől. Csak a forradalom ötvenéves évfordulóján mondott kitűnő beszédet a gimnáziumban rendezett megemlékezésen. Ekkor adott először interjút is.

1991-ben a köztársasági elnöktől ’56-os emlékérmet vehetett át.

2006-ban aktívan részt vett a gimnázium ’56-os emléknapjának megszervezésében.

Csendes István elévülhetetlen érdemeket szerzett az 56-os forradalom ceglédi eseményeiben, amellyel része lett Cegléd történelmének. A „hős diák tette” nyomot hagyott a tanárok, a diákság és a város életében, amely okán a mai napig szeretettel gondol rá és beszél róla mindenki.

Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2021-ben posztumusz díszpolgári címet adományoz részére.

1945. március 9-én vallásos családban született Kistarcsán. Középfokú tanulmányait Pannonhalmán végezte - saját szavaival élve -, családias légkörben. A pannonhalmi tanulás és a teológia évei együtt határozták meg további útját, amely Vácra vezette: 1968. április 21-én, Kovács Vince püspök pappá szentelte őt.

Első, 1975-ben kezdődő ceglédi szolgálata óta mély nyomot hagyott városunk és a környék hívő keresztény emberei mellett mindenkiben, aki értékelni tudta és tudja a magatartás nemességét, az éjjel-nappali készenlétet mások megsegítésére.

A Váci Egyházmegye így búcsúztatta a halálakor: Paptestvérünk a régi klasszikus értelemben vett papjaink közé tartozott. Gondosan végezte a lelkipásztori szolgálatot. Foglalkozott a fiatalokkal is. Gyerekeknek szép misztériumjátékokat rendezett. Nagy gonddal kezelte az egyházközségek anyagi javait. Szolgálati helyein a templomok gondozása is szívügye volt. Kitűnt az irodai szolgálat végzésében is. Mint nyugdíjas pap kisegítette paptársait. Hűséges papi életéért Krisztus, az Örök Főpap adjon jutalmat az Atyai ház örömében!

Mihály atya, egyháza érdekeit is szem előtt tartva, ceglédi szolgálatát olykor kénytelen volt másutt folytatni. Büszkeségünk, hogy mindenütt a legnagyobb megbecsülésnek örvendett. Amikor itt a környéken szolgált, az is hasznunkra vált, mert javította a kapcsolatainkat. Soha nem felejtette el, hogy visszavárjuk.

Már középiskolás korában az akkori politika célkeresztjébe került. Pannonhalmán, néhány paptanárának vezetésével, 1961-ben osztálytársaival együtt megemlékezett 1956-ról. Posztumusz díszpolgári címének adományozásakor azért fontos ez a momentum, mert a történettel nem ő dicsekedett, amikor már lehetett volna, hanem volt osztálytársaitól tudhatjuk.

Isten és a nemzet együtt élt benne. Az erdélyieken akkor segített, amikor valóban rászorultak voltak. Élete utolsó nagy tetteként, – már érezve a közelgő földi véget, – itteni híveit vitte el a Szentföldre. Teljességre törekedett. Azt szerette volna, ha több fiatal van körülöttünk, ha a családok gyermekekben építik a jövőjüket, s közben felismerik Isten tanításának ragasztó, felnövesztő erejét.

Kiszel Mihály címzetes prépost, esperesnek példamutató egyházi és világi szolgálataiért, egyházközösségeinek gyarapításáért, a fiatalokat is megérintő lelki tevékenységéért, békességteremtő közösségi munkájáért, plébániái építészeti karbantartásáért, a városszépítésben végzett folyamatos munkájáért, a szegények, az elesettek, a gondozásra szoruló idős emberek felkarolásáért Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete posztumusz díszpolgári címet adományoz.

Diplomáját 1966-ban kapta a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, summa cum laude minősítéssel. 1969-től 2007-ben történt nyugdíjazásáig dolgozott a ceglédi kórház gyermekosztályán.

Munkája során rájött, hogy a húgyúti fertőzéseket nem mindig ismerik fel, ezért elkezdte a gyermekek vizelet-szűrővizsgálatát a kórházhoz tartozó települések általános iskoláiban. Eredményeit szaklapokban ismertette. Jelentős érdemeket szerzett a húgyúti fertőzések diagnosztikájában, kezelésében és gondozásában. 1978-ban védte meg e témából írt kandidátusi értekezését.

1979-ben nevezték ki főorvosnak, 1990 óta osztályvezető. 1990-ben vezette be a ceglédi kórházban született újszülöttek ultrahang szűrővizsgálatát. Eredményeit több magyar és idegen nyelvű orvosi folyóiratban közölte. Ez irányú munkásságával érdemelte ki 1997-ben a Markusovszy-díjat.

Dr. Jójárt György kiválóan képzett, szakmáját odaadó hivatástudattal végző gyermekorvos, kiemelkedő elméleti és gyakorlati felkészültséggel. Az édesapja által 1952-ben alapított gyermekosztály nívóját magas szintre emelte. Őszinte, egyenes jellem, aki pillanatok alatt kis betegei bizalmába tud férkőzni. Munkáját, életvitelét magasra helyezett erkölcsi, etikai mércéhez igazítja. Éveken át volt tagja az Intézeti Etikai Tanácsnak, a megyei Orvosetikai Bizottságnak, majd az Orvosi Kamara ceglédi Etikai Bizottságának. Nyugdíjazásáig vezette a kórház Tudományos Bizottságát. A kórházban rendszeresen szervezett képzőművészeti kiállításokat.

Nyugdíjazása után sem szakadt meg kapcsolata a kórházzal. Évekig segítette a gyermekosztály munkáját helyettesítéssel, ügyeletek vállalásával. A gyermekosztály betegeinek ultrahang vizsgálatát jelenleg is végzi.

Példaértékű munkájáért több alkalommal részesült, elsősorban szakmai elismerésben. 1985-ben Toldy Ferenc emlékérmet kapott. 1995-ben a Pest Megyei Önkormányzat Semmelweis Ignác-díját, 2009-ben pedig a Tudományos-díját kapta meg. Orvosi szakmai pályázatokon gyakran nyert pályadíjat. Tudományos munkásságát a Pest-megyei Orvosi Kamara 2012-ben életmű-díjjal, a Semmelweis emlékéremmel ismerte el.

Nyugdíjba vonulása után helytörténeti kutatásokat végzett. Fotózásban való jártasságát felhasználva megörökítette és feldolgozta az egykori szovjet fogolytábor - a Kárpát-medence legnagyobb fogolytábora - nyerstégla falaira a rabok által írt kb. 1500 feliratot. Elkészítette a feliratok adatbázisát, leírta azon foglyok történetét, akiknek családjával sikerült kapcsolatot teremtenie. 2012-ben emléktáblát helyezett el az egykori fogolytábor területén. A fogolytáborról és téglafeliratairól - történészek közreműködésével - 2013-ban gazdagon illusztrált, jól dokumentált könyvet írt, "Téglákba vésett történelem" címmel. A könyv elfogyott, második, bővített kiadása 2017-ben jelent meg. Eredményeire alapozva az önkormányzat sikeresen pályázott, és az egykori fogolytábort a kormány történelmi emlékhellyé nyilvánította. Az egyik épület helyreállításával GULÁG-GUPVI emlékhely létesül. A pályázat sikeréhez hozzájárult Bognár Zalán hadtörténész pártfogó támogatása.

2012-ben az Öregtemetőben összegyűjtötte a kallódó, elhagyott, XIX. századi sírköveket, és egy emlékparcellában állította fel azokat. A sírköveket 2016-ban megjelent "A ceglédi református Öregtemető legszebb sírkövei" című könyvben ismertette, kiegészítve a kor temetkezési szokásaival, az ismert családok adataival.

2013-ban kezdeményezte és megszervezte, hogy a kuláküldözés áldozatainak tiszteletére emléktáblát állítson a város lakossága. Az emléktáblát az egyház a református templom falán helyezte el. Megszerkesztette, részben megírta, és 2015-ben kiadta a "Ceglédi kuláksorsok a kommunista diktatúrában" című könyvet, amiben a meghurcolt családokra emlékeznek a hozzátartozók.

2014-ben emléktáblát állított az 1919-es vörös terror ceglédi áldozatainak a Csengettyűs temetőben.

Rendszeres résztvevője az 1956-os forradalomra emlékező ünnepségeknek. 2011-ben dr. Kovács Zsolttal emléktáblát készíttetett Csendes István, ’56-os diákvezér tiszteletére, részt vett a gimnáziumi emlékfal készítésében. Kezdeményezte Veres László nemzetőr parancsnok emléktáblájának felállítását.

2018-ban a korábban megjelent írások és levéltári dokumentumok alapján megírta és kiadta a ceglédi események eddigi legrészletesebb és leghitelesebb történetét. A könyv címe: "1956 A forradalom Cegléden".

A város polgárai nevében Cegléd Város Önkormányzata a legmagasabb rangú helyi kitüntetéssel köszöni most meg dr. Jójárt Györgynek nagyszerű munkásságát, amikor mély tisztelettel Cegléd Város Díszpolgáraként köszönti őt!

1935-ban, Cegléden született. Kertész családban nevelkedett, a természet mindig közel állt hozzá.

Édesapját kilenc évesen veszítette el. Ez egész életét meghatározta. Édesanyjával és bátyjával sírig tartó megbonthatatlan szövetség alakult ki, melyet az egymás iránt érzett szeretet és tisztelet vezérelt.

Hihetetlen kitartásának és akaratának köszönhetően érte el, hogy orvosi pályára lépett. A mai napig gyakorolja hivatását. Magas szintű szakmai tudással, tapasztalattal, példaértékű emberi hozzáállással gyógyít.

A Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerezte diplomáját. Előbb sebész, majd anaestheziologia-intenzív terápia szakorvos lett. Később háziorvostan és üzemorvostan szakképesítést szerzett.

A ceglédi kórház baleseti sebészetén, majd a sebészeti osztályán dolgozott. Megszervezte a postoperatív őrző és az intenzív terápia osztály működését. Jelentős szerepe volt abban, hogy a kórházban központi műtőszolgálat és sürgősségi osztály jött létre. Kórházi működése alatt indult el a végleges pacemaker program az általa vezetett intenzív osztályon. Többször hívták környező kórházakba dolgozni, de nemet mondott.

Rendszerváltás után, feleségével együtt magánvállalkozásba kezdett. Létrehozta - 1990-ben, 28 éve - a Túri Poliklinika rendelőintézetet, hogy kiemelkedő minőségű egészségügyi szolgáltatásokat nyújtson. Átfogó és szerteágazó járóbeteg szakrendelés területén választhatnak az orvosok rendelései között a gyógyulni vágyók. Az új dolgokra most is fogékony a főorvos úr, rendszeres résztvevője az orvos szakmai továbbképzéseknek.

Tősgyökeres ceglédi. Itt érzi jól magát, minden ide köti. Szereti az embereket, segíti őket. Sokszínűségét mutatja, hogy feleségével együtt díjat alapított a gimnazisták pályamunkáinak jutalmazására. Jó kapcsolatot ápol Cegléd civil szervezeteivel, sőt aktívan közreműködik munkájukban. Elkötelezett híve a kulturált borfogyasztásnak.

Ápolja és szebbé teszi közvetlen környezetét. Karbantartja az Örkényi úti Gerje hidat. A hulladék szedési mozgalom tagjait többször vendégül látta.

Kulturális eseményeket támogat, örömmel tölti el, hogy ilyen módon is részese lehet egy jól sikerült rendezvénynek.

Elkötelezett városvédő. Nagy álma valósult meg, amikor a pókbangó márványba vésett alakja elkészült és átadta szülővárosának.

Nem létezik számára lehetetlen. Sokféle, módon segít, teszi a dolgát - kérkedés nélkül. Csendben, szerényen.

Példás családi életet él, népes családja körében, melynek még ma is ő a motorja. Gyermekei számára is példa lett, közülük többen is az orvosi hivatást választották.

Dr. Túri József eredményes és sikeres életútja méltán vívta ki a város képviselő-testületének elismerését. Cegléd Város Képviselő-testülete a legrangosabb városi elismerést - a díszpolgári címet - ítélte oda a nyolcvanharmadik születésnapját is ünneplő főorvos úrnak.

Gratulálunk a kitüntetettnek, munkájához sok erőt és egészséget kívánunk Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete és a város lakói nevében.

Cegléden született polgári család gyermekeként. Édesapja a kórház gondnoka volt 1933-tól 1949-ig, vitathatatlan érdemeket szerzett abban, hogy a kórház végig működött a front alatt.

Dr. Réti Miklós általános és középiskolai tanulmányait Cegléden végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát.

Az egyetem befejezése után Komárom megyében dolgozott körzeti orvosként, majd Cegléden, a kórházban folytatta pályafutását. Szemész szakorvosi vizsgáját követően két évig a Békési Rendelőintézet Szemészeti szakrendelését vezette.

Ceglédre való visszatérését követően szakmai munkája, tudományos érdeklődése, műtéti eredményei elismeréseként adjunktusi címet kapott. 1986 áprilisától lett a szemészeti osztály osztályvezető főorvosa.

Korszerű műtéti eljárásokat vezetett be, melyek széleskörű alkalmazásával segítette a hozzá és kollegáihoz forduló betegek gyógyulását, életminőségük javítását. Elkezdődtek az osztályon a műlencse beültetések, a szem környéki plasztikai és a kancsalellenes műtétek. Vezetése alatt indult el a gyermekszemészeti szakrendelés is.

Tudását, tapasztalatát önzetlenül adta át fiatalabb munkatársainak, akiknek szakmai célkitűzéseik eléréséhez minden feltételt igyekezett biztosítani.

A magas szintű szakmai és vezetői munka mellett dr. Réti Miklós közéleti tevékenysége is egyre szélesebb teret öltött. 1990-ben az első demokratikus szabad választásokon választókerületünk lakossága egyéni jelöltként országgyűlési képviselőnek választotta.

1994-től 1998-ig a Pest Megyei Közgyűlés társadalmi alelnökeként a megye egészségügyi intézményeinek felügyeletét látta el. Ebben a ciklusban került átadásra a kórházi gyógyszertár és laboratórium új épülete és elkezdte működését a Művese Állomás. Ezen fejlesztések megvalósítás során a kórház vezetése mindig számíthatott dr. Réti Miklós segítségére.

Főorvos Úr szívügyének tekintette az Erdélyben élő orvosokkal való kapcsolattartást. A Magyarok Világszövetségével együtt szervezte meg Pest megye és Erdély orvosainak tudományos találkozóját.

Nyugdíjazását követően fokozatosan vonult vissza hivatásából, több időt szánva a békés, boldog családi életnek.

A Díszpolgári cím adományozásával több, mint négy évtizedes, magas színvonalon végzett szakmai munkája, a város lakossága érdekében végzett közéleti szerepvállalása kerül elismerésre.

1931. május 5-én született Győrben. 1949-ben érettségizett Budapesten a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban.
Vallásos neveltetése okán ma is gyakorló hívő katolikus ember.

1954-ben végzett az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen magyar- angol szakán. Ez évben került a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumba, ahol elsősorban magyar irodalmat és nyelvtant tanított. Innét 1957-ben Csévharasztra került, majd Balatonfüredre.

Az angol tanítását "füredi csoda"- ként emlegették. A minisztérium az ő tanítási módszerei miatt indította el az iskolájában az angol nyelvi tagozatot.

Megyei szakfelügyelő is volt angol nyelvből, majd a rendszerváltás után a nyelvoktatási problémák referense lett. Közel 40 cikke jelent meg elsősorban a tehetséggondozás, a nevelés, az ifjúságvédelem tárgykörében. 63 évesen 1994-ben ment nyugdíjba.

Jelenleg is Balatonfüreden él. Kedves városának 4 évig önkormányzati képviselője is volt.

Eddig az életrajzi jellegű adatok. De életútján, eredményein túl más, fontosabb vagy talán inkább emocionális oka is van annak, hogy ez a kiváló ember idén megkapja Cegléd Város Díszpolgára kitüntető címet.

"A Ján Tanár Úr" - ahogy volt ceglédi diákjai a mai napig emlegetik. Hangjukban a legmélyebb tisztelettel és a legnagyobb szeretettel ejtik ki nevét.

Kezdő tanárként került a ceglédi gimnáziumba, ahol a diákok hamar megkedvelték őt. Sokat követelt, de sokat is adott számukra. Elsősorban magából adott. Mindössze három évet töltött Cegléden, de ez a három év meghatározó volt mind az ő, mind tanulói életében.

1956-ban a gimnazisták kérése ellenére, a tantestületi döntés miatt nem vállalhatta, hogy vezesse az október 26-án szervezett felvonulást. De jelen volt, ott volt a diákjaival.

Az is felvetődött a diákság körében, hogy Ján tanárurat kellene a forradalmi bizottság élére választani. Az akkori igazgató leváltásában viszont jelentős szerepe volt. Az új, háromtagú tanári vezetőség egyike az akkor 26 éves Ján László volt.

 1957. márciusi letartóztatása után Cegléden, majd Vácon volt vizsgálati fogságban, ahonnan 10 nap után vád nélkül hazaengedték. A tanév végén büntetésből helyezték át Csévharasztra.

Régi diákok visszaemlékezése alapján egyértelmű, hogy a tanár úrnak meghatározó szerepe volt a gimnázium 56-os eseményeiben. Ceglédi diákjaival folyamatosan tartotta és sokukkal jelenleg is tartja a kapcsolatot.

Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján így fogalmazott Ján tanár úr: "Az első szavam legyen a hála. Őszinte köszönetet szeretnék mondani azoknak, akik életem alkonyán lehetővé tették számomra, hogy még egyszer szólhassak abban a városban, abban az iskolában, ahol tanári pályám vagy talán életem legboldogabb három évét tölthettem, hol tanítványaimtól a legtöbb szeretetet kaptam, ahol olyan tantestületben dolgozhattam, amely mindvégig példaképül szolgálhatott.  Ez a három év adott hitet, hogy érdemes a fiatalokért, tehetségük kibontakoztatásáért, jellemük formálásáért munkálkodni, Ez a három év adott erőt, hogy 56 örökségét, mint pislákoló gyertyalángot féltve ápoljam…."

1956-ban hatvanadik évfordulóján mi köszönjük meg Ján tanár úrnak, hogy része lett Cegléd történelmének, hogy röpke három év alatt olyan mély nyomot hagyott hagyott a tanárok, a diákság és a város életében, amely okán a mai napig szeretettel gondol rá és beszél róla mindenki.

Köszönjük, Tanár Úr!

Ceglédi pedagógus család ötödik gyermekeként született 1947-ben. Az általános iskolai és a gimnáziumi tanulmányait Cegléden végezte el. A matematika-fizika szakos tanári diplomáját 1970-ben Szegeden szerezte, a Tanárképző Főiskolán. 1969-ben megnősült, két fiúgyermek édesapja, három lány és három fiú nagypapája.

Cegléden 1969-től a Czárák dűlői, 1974-től pedig a Táncsics Mihály Általános Iskolában tanított, majd 1990-től igazgatóként dolgozott nyugdíjba vonulásáig.

Pályafutása alatt mindvégig elsődleges cél volt számára az ifjúság nevelése, tanítása, valamint Cegléd város kulturális életének támogatása, fejlesztése. Szívügye volt az iskola énekkara, ami sikerei révén sok dicsőséget szerzett nemcsak az iskolának, de a városnak is.

Az ő kezdeményezésére és irányításával épült meg az iskola új, modern szárnya, de sokat fáradozott a Népkör utcai épület kényelmesebbé tételéért is.

Két választási ciklusban szerzett önkormányzati képviselői mandátumot. Nagy örömmel, odaadással vett részt a Képviselő-testület és szakbizottságai munkában. Úgy vélte, így eredményesebben tud tevékenykedni iskolája, és a város kulturális életének színesebbé tétele, és az oktatási intézmények fejlődése érdekében.

Hosszú, türelemmel viselt súlyos betegsége és 2010. augusztusban bekövetkezett halála vetett véget közel 40 éves munkásságának.

1972-ben született Cegléden.

Az évek során a jazz mellett majd’ minden zenei irányzatban kipróbálta magát: játszott, klasszikus, könnyű, pop, latin és világzenét.

Jelenleg saját Trióját vezeti, emellett számos zenekarban és előadóval dolgozik.

Mint zeneszerző jelentős nemzetközi sikereket mondhat magáénak: kompozíciói rendre dobogós helyezéseket értek el az Egyesült Államok és Nagy-Britannia legjelentősebb dalszerző versenyein.

Kiemelkedő elismerései közül az eMeRTon-díjtól, a Jazzy Rádió Dalverseny "Legjobb szólista" díja mellett, a Legjobb Külföldi Együttes díját nyerte el.

2010-ben Artisjus-díjat kapott, amelyet a magyar zeneművek bemutatása és megismertetése érdekében végzett kimagasló tevékenységéért érdemelt ki.

2011-ben az Orszácky-díj birtokosa lett, amely a Magyar Zeneszerzők Egyesületének kitüntetése, és a könnyűzene legkiválóbb alkotóinak, évente egy 40 év alatti zeneszerzőnek, szövegírónak, vagy szerzőpárosnak ítélik oda.

Márciusban mutatták be a Meztelen bohóc című előadást. A látványos és nagyszabású, élő zenével kísért, táncosokkal kibővített produkcióban Magyarországon még sosem látott új trükkökkel kápráztatják el a nézőket. Rendhagyó az is, hogy a zenei rendező, zeneszerző Sárik Péter, a színpadon élőben is kíséri a produkciókat.

Sárik Péter életében a - 2014 - a díjeső éve (és még nincs is vége az évnek), hiszen:

Cegléd várossá válásának 650 éves jubileumán Czigle-lánc kitüntetésben részesítette Cegléd Város Képviselő-testülete, majd az év jazz albuma kategóriában Fonogram-díjat kapott a Sárik Péter Trió “Jazzkívánságműsor" című lemeze.

A művész eredményes és sikeres életútja méltán vívta ki a város képviselő-testületének elismerését. Cegléd Város Képviselő-testülete a legrangosabb városi elismerést - a díszpolgári címet - ítélte oda a fiatal tehetséges zenésznek.

Gratulálunk a kitüntetettnek, munkájához sok erőt és egészséget kívánunk Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete nevében.

Dr. Jákó János (1905. február 6. - 1964. február 14.) a nagyenyedi Református Bethlen Kollégium érettségizett. 1928-ban gyógyszerész diplomát szerzett. 1933-ban nősült, 4 gyermek édesapja, 1 gyermekét 1945. augusztus 14-én egy katonai autó Cegléden halálra gázolta.

1956-ban a Forradalmi Bizottmány elnöke. Tisztában volt a következményekkel, amikor elfogadta Cegléd polgárainak ezen egyhangú akaratát. Tudta, hogy az orosz tankokkal szemben védtelen a várost, csak egyféleképpen mentheti meg, - nem engedett fegyvert osztani, nem engedte bántani még az ávósokat sem, akiknek házához forradalmi őröket állított. Cegléd elkerülte a megtorlást, - Ő nem! Elmenekülhetett volna, mint a többi, több százezer. Tudása, szabadalmai, tekintélye, jó és szabad megélhetést biztosított volna számára a világban bárhol. - Maradt! Felelősséget vállalt a forradalomért, a becsületért, Ceglédért. Először orosz katonák hurcolták el, majd az ávósok, a csatlósaik, verték, kínozták.

Büntetése először halál, majd 13 tárgyalás után 1 év 6 hónap börtön, 2 évre eltiltották a közügyektől, a városból kiűzték, állást sehol nem kapott. Élő halottként tért vissza. Veszélyes volt nyilvánosan beszélni Vele, még találkozni is. Kényszerből, de kerülték azok is, akiket segített. A családot is "pestisként" kerülték. A fiát kitették az orvosi egyetemről, a lányát az ország összes egyeteméről és főiskolájáról kitiltották 3 évre. Ő mégis érezhette a ceglédiek megbecsülését, - szeretetét.

Temetése szinte tüntetés volt, lovas rendőrök vették körbe a temetőt, pedig Ő senkit nem bántott, halottan is szeretetével ölelte kedves városának lakóit.

1921-ben született Budapesten. Édesapja gyógyszerész volt. Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait Cegléden végezte. 1943-ban szerezte gyógyszerészi oklevelét a Budapesti Tudományegyetemen, majd gyógyszerészdoktori diplomáját 1947-ben "summa cum laude" minősítéssel.

1944-tól 1950-ig édesapja ceglédi gyógyszertárában dolgozott, először mint gyógyszerész, majd mint gyógyszertárvezető. 1952-ben szakfelügyelő-gyógyszerészi munkakörbe nevezték ki a Pest Megyei Tanács Gyógyszertári Központjánál, majd a Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központjánál. Mindig szívesen foglalkozott oktatási és továbbképzési feladatokkal. 1951-ben ápolónőképző tanfolyamon gyógyszertant adott elő. 1953-tól 1962-ig pedig rendszeres előadója a Budapesti Gyógyszerész-technikusképző Tanfolyamoknak.

1962-től a SOTE Gyógyszertudományi Karán a "Gyógyszerügyi szervezéstan" című tantárgy előadója. A tantárgy anyagát jegyzet, majd könyv alakban is megjelentette. A tananyagot az új tantervi irányelveknek megfelelően 1972-ben, majd 1983-ban is átdolgozta. 1972 óta előadója a gyógyszertörténeti, 1980 óta pedig a gyógyszerészi közgazdasági kollégiumnak.

1964-ben pályázat alapján a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszertárába került egyetemi adjunktusi minőségben, ahol 1967-ben kinevezték az intézet vezetőjévé. A gyógyszerügyi szervezés témakörében elkészített tudományos dolgozata alapján 1970-ben kandidátusi fokozatot kapott. Oktatói és kutatói munkája elismeréseként 1973-ban egyetemi docensi, 1982-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1984-től a SOTE Gyógyszertudományi Karának volt dékánja.

1980-ban Kiváló Gyógyszerész és Honvédelmi Érdemérem kitüntetésben részesült. 1964-től 1975-ig főtitkára, 1975-től 1982-ig elnöke volt a Magyar Gyógyszerészeti Társaságnak. 1968-tól tisztségviselő tagja a Magyar Orvostörténeti Társaságnak. Nemzetközi Tudományos Társaságoknak is tagja, illetve tisztségviselője.

Cegléd Barátainak Köre megalakulása óta tagjai közt tudhatja Dr. Zalai Károly professzor urat. A Városvédő és Szépítő Egyesület pedig díszelnökévé választotta a nemzetközi szaktekintélynek számító tudóst, mindenkor Ceglédet segítő lokálpatriótát.

A Képviselő-testület 1997. április 17-i ülésén Cegléd város Díszpolgárává választotta.

Vállalkozó, a Germán Részvénytársaság alapító tulajdonosa, vezetője.

1936-ban,Tápiószentmártonban született, kisparaszti családból. Szakmája: villanyszerelő és hűtőgépszerelő. Tanulmányai után a Ceglédi Állami Tangazdaságnál dolgozott, újító, jól kvalifikált szakemberként. 1962-ben költözött Ceglédre családjával. 1989-ben alapította meg a városban, a ma már 70 ceglédi munkást foglalkoztató üzemét. Gazdasági eredményei alapján a Részvénytársaság a TOP 150-es listán a 60. hely körül szerepel. Két fiával együtt dolgoznak a cég további fejlesztésén. Szorgalma, tudása kiemelkedő, ennek köszönhetően vállalata már nem csak Magyarországra, de külföldre is termel.

A hajdani klasszikus mecénások utódjaként jövedelméből sokat áldoz a város felvirágoztatásáért. A sport területén a labdarúgás, az asztalitenisz és a teke főszponzoraként tartjuk számon Cegléden. De segíti a kézilabda, atlétika és a sportakrobatika szakosztályok munkáját is. A kulturális életben nyújtott támogatásának örülhetett és örülhet a Kék Újság, a Pedagógus Énekkar, a Gimnázium, a Mészáros és a Táncsics iskola, valamint a Posta utcai óvoda. Legutóbbi akciójaként a tanév hátralévő részében a rászoruló ceglédi kisdiákok tízóraiját biztosította a ceglédi általános iskolákban.

Rendkívül jelentős összeggel támogatta a várost az elmúlt egy esztendőben különböző feladatok megoldásában. Ilyenek voltak a szökőkút állítása a Gubody-kertben, a Rendőrség helyszínelő kocsijának felszerelése, valamint a Rendőrnap szponzorálása. Önzetlen segítésének elismeréseképpen a Képviselő-testület 1997. április 17-i ülésén Cegléd város Díszpolgárává választotta.