A magyar nép méltán lehet büszke a Kárpát-medence egészéhez vagy egy-egy tájegységhez kötődő, sok száz éves múlttal rendelkező hagyományaira, szokásaira, kultúrájára. Ezeken a magyarlakta vidékeken számtalan érték halmozódott fel, melyek egyediek és egyedülállóan magyar különlegességek, azaz hungarikumok. A hungarikumok olyan sajátos termékek, melynek tulajdonságai között lényeges és kiemelkedő a magyar nemzeti jelleg. Ezen értékek magyarságra jellemző mivoltukkal, egyediségükkel jelentősen növelhetik megbecsülésünket, hírnevünket Európában és a világban. Ezek rendszerezésére a magyar országgyűlés 2012-ben törvényt alkotott a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról (2012. évi XXX. törvény).
Minden tájegységnek, városnak, falunak, közösségnek vannak értékei, függetlenül attól, hogy hány tagja van, hol helyezkedik el. A törvény alapján minden település létrehozhat egy bizottságot, melynek feladata összegyűjteni, rendszerezni és felterjeszteni az ott fellelhető értékeket. Bárki tehet javaslatot, mi kerüljön ebbe a gyűjteménybe, és a helyi bizottság döntésével történik meg az értékké minősítés. Ha a bizottság úgy dönt, akkor előterjesztheti ezeket a megyei értéktárba, és pozitív elbírálás esetén már megyei értéknek számít.
Az alulról építkező piramis csúcsán a Hungarikumok gyűjteménye áll, amellyel már a magyar nemzetet azonosítják az egész világon. Pl: Szegedi fűszerpaprika-őrlemény, Zsolnay porcelán és kerámia, Magyar akácméz, Puskás Ferenc világszerte ismert és elismert életműve, Pick téliszalámi, Neumann János életműve az informatika és a számítógépek világában, Halasi csipke, Tokaji aszú stb.
Az értékeket különféle szakterületenként lehet jelölni és rendszerezni:
- Agrár- és élelmiszergazdaság
- Egészség és életmód
- Épített környezet
- Ipari és műszaki megoldások
- Kulturális örökség
- Sport
- Természeti környezet
- Turizmus és vendéglátás
2013. december 6-án Cegléden is megalakult a Helyi Értéktár Bizottság. Tagjai első körben 18 javaslatot vettek fel, melyeket később felterjesztettek a Pest Megyei Értéktárba is. Ezek a következők:
Ceglédi kajszibarack, Termálvíz, Református Nagytemplom, Ceglédi huszárlaktanya, Ceglédi kanna, Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti, Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara, Tóth István fotóművész munkássága, Dobmúzeum - Dobosgála, Kossuth Lajos ceglédi beszéde, Evangélikus templom orgonája, Kossuth erkély (a pozsonyi Zöldfa Fogadó erkélye), A ceglédi Kossuth-kultusz hagyománya, Zsengellér Gyula futballista pályafutása, Gál József birkózó tevékenysége, Ceglédi Sportmúzeum, Gerje-patak, Csíramálé.
A 18-ból a Pest Megyei Értéktár Bizottság 11 ceglédi értéket bírált el pozitívan, tehát ezek nemcsak a város, de Pest megye számára is fontosak:
- Agrár- és élelmiszergazdaság: Ceglédi kajszibarack
- Egészség és életmód: Termálvíz
- Épített környezet: Református nagytemplom
- Ipari és műszaki megoldások: Ceglédi kanna
- Kulturális örökség:
- Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör,
- Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara,
- Dobmúzeum - Dobosgála,
- Kossuth-kultusz hagyománya
- Tóth István fotóművész munkássága
- Sport:
- Zsengellér Gyula futballista pályafutása,
- Gál József birkózó tevékenysége
2017 júniusában a felterjesztett 10 ceglédi értékből 4 került a Pest Megyei Értéktárba. A bizottság a következőket találta alkalmasnak arra, hogy Pest megyét is méltón képviseljék:
- Agrár- és élelmiszergazdaság:
- Unghváry László szőlőtermesztő munkássága
- Kulturális örökség:
- Benedek Péter parasztfestő munkássága,
- Patkós Irma színművész pályafutása,
- Természeti környezet:
- Pókbangó
Folyamatosan zajlik a Cegléden található értékek gyűjtése, feldolgozása, és várják a további javaslatokat is. Mindenki számára fontos, hogy ezeket a "szívünknek kedves" kincseket megtaláljuk, megismerjük és megőrizzük az utókornak, hiszen emlékeket, történelmet, dicső pillanatokat idéznek fel, erősítik a közösséghez tartozás érzését és nem utolsósorban öregbítik városunk jó hírét.
Az értéktár az alábbi linken megtekinthető:
http://www.konyvtarcegled.hu/node/169
Ceglédi Városi Könyvtár
Cegléd