Jogosultak köre

Cegléd város közigazgatási területén kút üzemeltetési, fennmaradási eljárást kíván indítani.

Mit kell tennie

A kérelem papír alapon benyújtható Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági és Igazgatási Iroda Hatósági Csoportjánál annak nyitvatartási rendje szerint, valamint elektronikus formában elektronikus űrlap benyújtásával az E-önkormányzat Portálon keresztül.

Űrlap száma: ASP-VAGYON-VUZ-2018

Űrlap megnevezése: Kérelem kút üzemeltetéséhez, fennmaradásához

Az űrlap bejelentkezés nélkül is online kitölthető és nyomtatás után benyújtható papír alapon természetes személy ügyfelek részéről.

Határidők

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) szerint.

Benyújtandó dokumentumok

Kérelem a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kút üzemeltetéséhez, fennmaradásához című formanyomtatvány.

Fizetési kötelezettség

Az eljárás illetékmentes.

Eljáró szerv

Hatáskör és illetékesség: A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996  (V. 22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 24. § (1) bekezdése szerint Cegléd város Jegyzője.

Felettes szerv/jogorvoslat

Az elsőfokú helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.

Jogorvoslati lehetőség részletei: A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz címzett (1052 Budapest V., Városház u. 7.), illetékmentes fellebbezési beadvánnyal, a döntést meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni.
 

Egyéb információk

A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amennyiben a kút a következő feltételeket együttesen teljesíti:

a) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és (legfeljebb) 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet (legfeljebb 30 m mély kút esetén) vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

b) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

c) nem gazdasági célú vízigény.

Az elektronikusan benyújtható űrlap az E-Önkormányzati Portálon került publikálásra.

A portálra való belépés és az "Ügyindítás" gombra kattintás után az űrlapkeresőbe írja be az űrlap nevét (Kérelem kút üzemeltetéséhez, fennmaradásához), vagy az "Ágazat"-nál válassza ki a "Településüzemeltetés, vagyonkezelési ügyek" lehetőséget, valamint az "Ügytípus"-nál a "kérelem" lehetőséget!

A talált űrlapok listájából a megfelelő űrlap "Online kitöltés" gombjára kattintva töltődik be a kívánt űrlap.

Vonatkozó jogszabályok

• a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 
• az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 
• a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 
• a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII.29.) BM rendelet 
• az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 

Fogalmak

Vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása — ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást —, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja:

a) közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja;

b) saját célú vízilétesítmények: rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági vízellátást (így például szennyvízelhelyezést, átvezetést, tisztítást, öntözést) vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerő hasznosítási feladatokat ellátó művek.

Ivóvíz:

a) eredétől függetlenül minden, eredeti állapotában vagy kezelés utáni állapotban levő, ivásra, ételkészítésre és egyéb háztartási célokra szánt víz, függetlenül attól, hogy szolgáltatása hálózatról, tartálykocsiból történik vagy kereskedelmi forgalomba kerülő edénybe (palack, tartály, ballon) töltésre kerül,

b) valamennyi víz, amelyet a 178/2002/EK rendelet 2. cikke szerint az élelmiszeripari vállalkozások élelmiszer előállításához használnak fel, beleértve mindazon anyagoknak és termékeknek a gyártását, feldolgozását, konzerválását és forgalmazását, amelyek emberi fogyasztásra szolgálnak (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz), kivéve ha a kormányhivatal, illetve az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv azt állapítja meg, hogy a víz minősége nem befolyásolja a késztermék (élelmiszer) minőségét.